Mamutburgert fejleszt egy belga cég. A kihalt fajokból származó DNS egyéb üzleti terveket is inspirál.
A Paleo nevű belga startup szintetikus fehérjéket állít elő mesterséges húsok készítéséhez. Hermes Sanctorum, a vállalat vezérigazgatója, akit részben az „őstörténet iránti gyermekkori rajongás” vezérelt, szeretné kiterjeszteni az üzletet a gyapjasmamut-burgerek készítésére − írta meg a The Economist.
A svédországi Paleogenetikai Központtal együttműködve a cég a szibériai permafrosztban talált, akár 1,2 millió éves mamutfogakból nyert ki DNS-darabkákat. Ezeket a töredékeket a mamut legközelebbi élő rokonaitól, az ázsiai és afrikai elefántoktól származó DNS-sel kombinálták, hogy a cég reményei szerint rekonstruálják a mamut génjét, amely a mioglobint kódolja, azt a fehérjét, amely a hús ízét és élénkvörös színét adja.
Ezt a gént beillesztették az élesztő DNS-ébe, amely szabályosan elkezdett mamutmioglobint termelni. A fehérjét olyan kötőanyagokkal keverték össze, mint a burgonyakeményítő, olaj, só és egyéb ízesítők, hogy az ízében és állagában hasonlítson egy hamburgerre. A Paleo szabadalma azt állítja, hogy a mioglobin egy sor kémiai reakciót vált ki a húspogácsa egyéb összetevői között, és olyan ízeket hoz létre, amelyek más módon nem érhetők el. Sanctorum a maga részéről azt állítja, hogy a mamutburgerek íze „intenzívebb”, mint a marhahúsé.
A cég februárban 12 millió eurót gyűjtött be az első finanszírozási körben, és arra utalt, hogy a mamuthús hamarosan nyilvánosan is elérhető lesz.
Állítólag több vegán hamburgergyártó és egy jégkorszaki vidámpark is érdeklődik a termék iránt. A Paleo nem az egyetlen cég, amely a mamuthúst vizsgálja. A Vow, egy ausztrál cég azt állítja, hogy egy röplabda méretű darabot állítottak elő úgy, hogy laboratóriumban növesztett, birkából származó őssejtekbe mesterségesen előállított mamutmioglobint fecskendeztek. A Geltor nevű startup, amely több mint 100 millió dollárt gyűjtött össze, egy másik kihalt, elefántszerű faj mellett döntött. Szekvenált masztodon DNS-t használtak fel kollagén előállítására, amely a bőrben és az inakban található fehérje. Az anyagból végül gumicukrokhoz használt zselatint készítettek.
És nem csak a kihalt állatokról gondolják a vállalatok, hogy értékesnek bizonyulhatnak. A Haeckels, egy brit kozmetikai cég megpróbál kihalt virágokból illatanyagokat előállítani, hogy azokat parfümökben használhassák. A Geltor emberi kollagént is előállított a kozmetikai iparban való felhasználásra. Felvetették azt a kérdést is, hogy talán egy híresség DNS-éből is siker lenne.