A különösen tanulékony immunrendszer akkor is felismeri az ellenséget, ha az lecseréli az egyenruháját.
A koronavírus-járvány kitörése óta világszerte 7 millió ember vesztette életét a vírus okozta betegség következtében. A variánsok egymást követő hullámai ellenére ugyanakkor vannak emberek, akik tünetmentesen estek át a fertőzésen, és a gyógyítás érdekében fontos lenne tudnunk, hogy mi okozza ezt.
A Kaliforniai Egyetem kutatói egy olyan vonást vizsgáltak, amely minden ötödik tünetmentes betegnél közös, ez pedig egy immunrendszer működéséhez köthető gén. Jill Hollenbach és munkatársai megállapították, hogy a HLA-B*15:01 gén hordozóinak immunrendszere akkor is ellentámadásba lendült a SARS-CoV-2 fehérjéivel találkozva, ha a szervezetük azelőtt egyszer sem találkozott a vírussal. Ez arra utal, hogy más fertőzések nyomán tettek szert védettségre a betegség ellen.
Hollenbach az eredményeket bemutató Nature hasábjain publikált tanulmányban rámutatott: a tudományos erőfeszítések többnyire a koronavírus okozta súlyos betegség körül összpontosulnak, de a tünetmentes esetek megértése ugyancsak hatékony eszköz lehet a ragály elleni küzdelemben. Az újabb kutatások szerint a koronavírus-fertőzések legalább 20 százaléka tünetmentes.
A szóban forgó gén nevében a HLA a humán leukocita antigént takarja. Ezek olyan fehérjék, amelyek megjelölik a célpontot a betolakodót elpusztító T-sejtek számára.
Ha van egy sereged, hatalmas előny, ha korán fel tudod ismerni az ellenséget. Olyan ez, mintha a katonáid harcra készen állnának, és már tudnák, hogy milyen egyenruhát viselnek a rosszfiúk, akiket fel kell ismerniük
– magyarázza Hollenbach.
A kutatás során 29 947 csontvelődonor genetikai hátterét vizsgálták, közülük toboroztak önkénteseket, akik egy telefonos alkalmazáson keresztül követték a fertőzést és a tüneteket. Az oltatlan donorok közül 1428-an fertőződtek a SARS-CoV-2-vel, 136-nak nem voltak tünetei. Közülük 20 százalék hordozta a HLA-B*15:01 gént. Azoknál, akik tüneteket jelentettek, csak 9 százalékuk rendelkezett ezzel a génnel.
Az elemzés megállapította, hogy aki egy példányban hordozta a gént, azt kétszer akkora eséllyel elkerülték a tünetek, aki viszont mindkét szülőtől örökölt ilyet, és dupla génnel rendelkezett,
nyolcszoros eséllyel volt tünetmentes.
A járvány előtt gyűjtött vérmintákon végzett kísérletek azt is igazolták, hogy az ilyen gének hordozóinak vérében akkor is akcióba lendültek a vírus ellen a fehérvérsejtek, ha korábban soha sem találkoztak a kórokozóval. A felismert fehérjetöredékek azok voltak, amelyek a náthát okozó szezonális koronavírusokkal közös génszekvenciákon alapultak. A T-sejtek ezek alapján vígan pusztították a vírusokat, közöttük az omikron-variánst is.
Szóval, ha a rosszfiúk egyenruhát cserélnek, a hadsereg még mindig megismeri őket a bakancsuk vagy a tetkójuk alapján
– mutatott rá Danillo Augusto, az Észak-karolinai Egyetem immunológusa.
A kutatásnak azonban volt pár gyenge pontja. Az egyik, hogy kizárólag a résztvevők beszámolóin alapul. A másik, hogy az összes résztvevő fehér emberként, vagyis europidként azonosította magát.
A HLA-B*15:01 nem ritka, az európaiak 10 százalékánál fordul elő, de nem tudjuk, mennyire gyakori más származású csoportoknál. A kutatók szerint az eredmény ettől függetlenül segítheti a kifinomultabb vakcinák fejlesztését a továbbra is pusztító vírus ellen.