Mindkét fél magának akarja a volt amerikai elnök, Donald Trump Twitter-fiókját és a benne tárolt adatokat. Az államigazgatásnak a Trump elleni hadjáratban van rá kiemelt szüksége, és ezért akár pénzbírsággal is hajlandó sújtani a céget, amely az első alkotmánymódosításra, és a benne meghatározott, szólásszabadsághoz való jogra hivatkozik.
Egy washingtoni ügyész, Jack Smith még januárban adott ki parancsot a Twitternek, hogy biztosítson hozzáférést a volt elnök, Donald Trump Twitter-fiókjához. Ahogy arról a Rolling Stone is beszámolt, a bírósági dokumentumok szerint, mivel a cég ellenáll, és nem hajlandó az ügyészi parancsnak eleget tenni, 350 ezer dolláros bírságot kell fizetnie. Ezt a washingtoni fellebbviteli bíróság is helybenhagyta.
Az ítélet szerint a Twitter:
eleinte késleltette a parancs által megkövetelt anyagok bemutatását, miközben sikertelenül pereskedett a titoktartási végzéssel szembeni kifogásaira alapozva. Bár a Twitter végül eleget tett a végzésnek, a vállalat csak három nappal a bíróság által meghatározott határidő után bocsátotta rendelkezésre a kért információkat. A kerületi bíróság ezért a Twittert kötelességszegésért elítélte, és 350 ezer dolláros szankciót szabott ki a késedelem miatt.
A Florence Pan, a washingtoni fellebbviteli bíróság bírája által benyújtott beadvány szerint a kormány eredetileg 2023. január 17-én kért és kapott végzést a „@realDonaldTrump” Twitter-fiókkal kapcsolatos adatok és feljegyzések begyűjtésére. A kormány titoktartásra is felszólította a Twittert, megtiltva a cégnek, hogy bárki számára felfedje a kutatási parancs létezését vagy tartalmát.
A Twitter nem tartotta be az anyagok átadásának határidejét, ehelyett azzal érvelt, hogy a titoktartási végzés érvénytelen az Első Alkotmánykiegészítés szólásszabadságra vonatkozó védelme alapján. A beadvány szerint a vállalat azt állította, hogy a végzés titoktartási részének hatályon kívül helyezésére, módosítására irányuló indítványának elbírálása előtt, amennyiben teljesítette volna a kormány követeléseit, a volt elnökkel szemben járt volna el helytelenül.
Az Igazságügyi Minisztérium azóta két büntetőügyben is vádat emelt Donald Trump ellen. Júniusban a hivatalából való távozását követő, titkos dokumentumokkal való rossz bánásmód miatt, augusztusban pedig a 2020-as választások eredményének megdöntésére tett erőfeszítéseivel kapcsolatosan.
Trump az esetet Joe Biden és a korrupció munkálkodásának nevezte:
Most tudtam meg, hogy a korrupt Joe Biden igazságügyi minisztériuma titokban megtámadta a Twitter-fiókomat, és arra törekedett, hogy ne tudjak erről a nagy »csapásról« a polgári jogaim ellen. A politikai ellenfelem őrült módján próbálja megsérteni az elnöki kampányomat. Ilyesmi még soha nem történt korábban. Létezik még az Első Alkotmánykiegészítés egyáltalán?
Ezenfelül úgy véli, hogy az ellene folyó sorozatos vizsgálatok a kormánynál nem többek a választási kampányának aláásására tett kísérleteknél. A korábbi elnök úgy véli, csupán el akarják lehetetleníteni, hogy ne tudjon harcba szállni az elnöki pozícióért.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images)