Meglepő és világos felismerést tárt fel az amerikai Hanover Research és az Envoy közvélemény-kutatók friss felmérése: a megkérdezett 1100 cégvezető 80 százaléka úgy vélekedett, hogy máshogy intézték volna a munkahelyekre való visszatérést a járvány után, ha több információval rendelkeznek.
A problémát a munkavállalók elégedettségének visszaesése, az erre reakcióként bevezetett hibrid munkarend és az emiatt létrejött zűrzavar okozza. A kutatás nem tér ki rá, hogy mi lett volna, ha annak idején figyelembe veszik a munkavállalók amúgy cseppet sem titkos véleményét és igényeit.
Mint ismert, a mindenhová elérő koronavírus-járvány ideje alatt nemcsak a kijárási korlátozásokkal, de széles körben elterjedt otthoni munkával is igyekeztek megakadályozni a ragály terjedését. Ekkor történt, hogy egy csapásra elterjedtek az olyan videókonferencia-alkalmazások, mint a Zoom. Annyira így volt, hogy felütötte fejét az aggodalom, hogy a sok, otthonról dolgozó miatt esetleg elfogy a sávszélesség – persze kiderült, hogy azt inkább az esti össznépi netflixezés fenyegeti.
A lassan lecsengő járvány és a növekedő átoltottság miatt azután vége lett ezeknek az időknek, és elkezdődött a visszatérés az irodákba. Ez a világon sokfelé nagyon ügyetlenül alakult, de az amerikai techszektor kiváló iskolapélda arra, ami történt: egyrészt fittyet hánytak a tanulságokra és a világ változására, másrészt úgy tolták át erőből a visszatérést, hogy közben
nincs még egy iparág, ami ennyire jól működne személyes jelenlét nélkül.
Ez természetesen nem érintette jól az otthon kenyeret sütögető, lenőtt hajú munkavállalókat, akik ekkor még a bezártság és kiégés mentálhigiénés árnyaival küzdöttek.
Tavaly áprilisban például az Apple magas beosztású munkatársai nyílt levélben tiltakoztak, és felmondtak, amikor a cég kötelezővé tette a heti három műszak irodai jelenlétet. A távozók között volt például a gépi tanulási fejlesztéseket vezető Ian Goodfellow, az arcképgenerátorokban használt GAN-technika feltalálója, ami egy évvel később, az OpenAI mesterséges intelligenciáinak berobbanása után már komoly humán versenyhátránynak tűnik. A nyílt levélben lényegében azt kifogásolták, hogy az irodázás nem a biztonságot vagy a hatékonyságot, hanem a főnökök anakronisztikus mikromenedzselési igényeit szolgálja.
Tanulságos eset volt, amikor Elon Musk hirdetett vendettát a Teslánál, és kirúgással fenyegette a távolról dolgozókat. A Tesla persze úgy techcég, hogy közben egy dinamikus autógyár, ami a korábbi években megháromszorozta alkalmazottai számát, így egy olyan esettel gazgagodott a Musk-féle oktondiságok anekdotagyűjteménye, amikor a semmiből megjelenő rettegő munkatársak tömegei a céges parkolóból kiszorulva megszállták a környéket, és összeomlasztották a wifit, mielőtt kiderült volna, hogy nem jut nekik sem asztal, sem szék.
A Google a rá jellemző intelligens megközelítést alkalmazta, a kezdeti háromnapos jelenlét helyett most vezetik vissza az jó öreg ötnapos bejárást.
A Hanover és az Envoy közös felmérése egy kis önmarketing keretében rámutat, hogy a munkahellyel kapcsolatos adatok megfelelő értékelésével az iroda olyan hellyé alakítható, ahova az embereknek több kedvük van bejárni, a mesterséges intelligencia terjedésével és a hely optimalizálásával növelhető a cégek ingatlanos költéseinek hatékonysága.
(Envoy)