Cégalapítóként megbukott, de az ügyfélszolgálatok végzetét beteljesíti, a tőzsdén pedig majmokkal harcolhat az eszes gép. Tavaly mintegy 2 milliárd dollárt forgattak gépek, a fintech terület következő évtizedben várható tízszeres növekedéséből a kereskedő robotok is várhatóan komolyan kiveszik részüket.
A napjainkban hihetetlen sebességgel fejlődő generatív és nyelvi intelligenciák és a pénz kapcsolatának megismeréséhez első körben érdemes visszanyúlni ahhoz az esethez, amikor Jackson Greathouse Fall márkatervező adott száz dollárt a GPT-4-nek, és megbízta, hogy csináljon belőle annyi pénz, amennyit csak tud. A történet a szenzációs indulás után szinte azonnal ködbe veszett. A gép beszállt az átkattintásokra hajtó internetes marketingbizniszbe, de az általa létrehozott, zöld kütyüket reklámozó blog azóta is félkészen áll. Bár a céget a publicitás egy ideig felértékelte, a valóságban soha egy fityinget sem keresett. Persze egyáltalán nem garantált, hogy ez örökre így is marad, cikkünk végén az is kiderül, hogy miért.
A mesterséges intelligencia fintechben való megjelenésének lendületét fékezi, hogy a pénzügyi szolgáltatások területe erősen szabályozott. Csevegőrobotként még elmegy a handabandázás, de ha pénzről van szó, már könnyű büntetőügybe szaladni, ezért itt a fejlesztés nem úgy megy, hogy kitalálunk valamit, és utána megpróbáljuk biztonságossá tenni.
Nemcsak a megbízhatóság, hanem az átláthatóság is követelmény. Maga az átláthatóság nem egy triviális igény, mert az MI esetében a gép maga tanul, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy az „elméjében” miért úgy forognak a fogaskerekek, ahogy.
Másfelől egybehangzó vélemény, hogy a mesterséges intelligencia érkezése ezermilliárd dolláros átrendeződést jelent a gazdaságban. Ez a pénztechnológiában is megjelenik majd – hirtelen nagyon felértékelődő kis cégek formájában.
A jövő területei azok, amelyekben már most is sikeresen váltja ki a mesterséges intelligencia az emberi közreműködést.
A gép nem fárad, mindig észreveszi az árulkodó részleteket. Az IBM kutatása szerint a csalások hatékonyabb leleplezése felére csökkentheti az intézmények veszteségeit. A Deloitte becslése szerint a mesterséges intelligencia segítségével ezzel párhuzamosan 10 százalékkal növelhető a kockázatok beazonosítása és kezelése. Ha megvalósulnak, ezek csodálatos eredmények lesznek, de ha ijesztgetni akarnánk, azt mondanánk, hogy a hitelképességünkről a jövőben az a GPT dönt majd, ami fél éve még úgy gondolta, hogy egy kiló kő nehezebb, mint egy kiló toll.
Az ügyfélszolgálat az emberiség robotok elleni küzdelmének igazi Sztálingrádja, sokat szenvedtek vele a cégek, kiszervezték a harmadik világba, most pedig amennyire lehet, a mesterséges intelligenciára bízzák majd. Ez a Gartner elemzése szerint a feladatok 40 százalékának automatizálását jelenti, ugyanakkor szerény meglátásunk szerint inkább háromnegyed fölött lesz ez az arány. A pénzügyi tanácsadás ezzel szemben különleges terület, ilyen szolgáltatás csak megfelelő képesítéssel és szigorú szabályok mentén adható, ennek megfelelően nem olcsó dolog. Az ügyfélszolgálatok folyamatos felőrlésével szemben a mesterséges intelligencia belépése komolyan felforgathatja ezt a piacot (vagy diszruptálja azt, mint a magyar nyelvet a technikai fejlődés).
Ha már Sztálingrád szóba került, a programozott tőzsdei kereskedés kezdetei a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza, amikor a Szovjetunió még gőzerővel készült a végső űrháborúra. Arra, hogy hová fejlődött, és milyen fontos ma ez a terület, a megfelelő szakirodalomból lehet tájékozódni. Tavaly mintegy 2 milliárd dollárt forgattak mindebbe, terület következő évtizedben várható tízszeres növekedéséből a kereskedő robotok is várhatóan komolyan kiveszik részüket.
Említésre méltó ugyanakkor, hogy az algoritmikus kereskedéssel foglalkozó társaságokat kutatva találkozhatunk a Citadel nevű céggel is. Rájuk onnan lehet emlékezni, hogy kaptak egy nagy pofont a Redditen szerveződött mémrészvényes mozgalomtól, akik annak idején a GameStop papírok árának felhajtásával fosztották ki a bukásra játszókat. Ez az epizód mutatja, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése a fintechben várhatóan kalandos lesz, és további összecsapásokat vetít előre a kereskedő gépek és az önszervező ravasz majmok között.
Arról, hogy ez a fejlődés hogyan csapódik majd le a napi életben, a BDO tranzakciós menedzserét, Babicz Lászlót kérdeztük.
Az ügyfélszolgálat javulása mellett a megtakarítások, befektetések területén is komoly globális változásokat mozdít elő a mesterséges intelligencia. Már Magyarországon is több kezdeti fázisban lévő startup tűzte ki célul olyan algoritmusok készítését, amelyek autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül oldják meg a felhasználókra szabott portfóliótervezést, figyelembe véve egyéni preferenciáikat, elfogultságaikat, a kockázatkerülésük mértékét és objektív piaci adatokat
– vázolta a szakember, akit arról is kérdeztünk, hogy várható-e az intelligens gépek és a kriptovaluták valamilyen integrációja.
„A kriptovaluták megalkotásánál és fenntartásánál jelenleg megkerülhetetlen az emberi tényező. A kriptovaluták MI általi „menedzselését” azonban már viszonylag régóta lehetővé teszik az algoritmusvezérelt kereskedést hasznosító befektetési alapok, hedge fundok. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy azoknál az alapoknál, ahol befektetési politika engedélyezi a kriptoértékpapírok használatát, ott a többi eszközosztállyal együtt, az algoritmusban megadott feltételek alapján (pl. értékpapírár, napi kereskedési volumen, mozgóátlagok stb.) akár a másodperc töredéke alatt automatikus tranzakciók történnek a befektetők hozamának optimalizálása érdekében” – mutatott rá Babicz.
Tudjon meg többet az AI-trendekről, találkozzon a BDO Corporate Finance csapatával az AI Summit konferencián!