Korábban nem foglalkoztak a markolók által kiemelt famaradványokkal, de kiderült, hogy faragással egymáshoz illesztett gerendákat rejt a föld.
Faragott és egymáshoz kapcsolt fagerendákat találtak a zambiai Kalambo folyó fenekén a Liverpooli Egyetem kutatói. A Nature magazinban megjelent beszámoló szerint a környező talajon végzett kormeghatározás alapján a leletek kora 476 ezer évre tehető.
A felfedezés azért szenzációs, mert jelen ismereteink szerint a modern ember mintegy 200-300 ezer évvel ezelőtt jelent meg a bolygón – a faépítményt tehát még az ember elődei készítették.
A Tanganyika-tó közelében található Kalambo-vízesésnél az 50-es évek óta végeznek ásatásokat, megőrzött pollenszemcséket és kőeszközöket találtak itt. A markolók által kiemelt elszenesedett faanyaggal eddig nem törődtek, csak most derült ki, hogy a mederben rejtőző fastruktúrák a maguk nemében példátlanok.
Larry Barham régészprofesszor és kollégái a víz által megőrzött lelőhelyen három rétegben találtak tárgyakat: egy kivágott rönköt és faragott gerendát 324 ezer évvel ezelőttről, egy 390 ezer éves ásóbotot, illetve egy ékből és egymáshoz kapcsolódó gerendákból álló leletegyüttest 476 ezer évvel ezelőttről.
Mivel maga a faanyag túl régi volt a közvetlen kormeghatározáshoz, azt elemezték, hogy a fa repedéseibe került talaj ásványait mikor érte utoljára napfény.
Az emberelődökhöz köthető leletek ebből a korból főleg kőeszközök, mivel ezeket nem pusztítja el az idő – a falelet így már anyaga miatt is kivételes. A vadászathoz köthető legkorábbi eszközök 400 ezer évesek, az eddig ismert legkorábbi építményeket Neander-völgyi emberek építették csontokból 175 ezer évvel ezelőtt.
Mivel a fa könnyen elérhető, és nagy mennyiségben rendelkezésre állt, az emberelődökről korábban is feltételezték, hogy előszeretettel használtak faeszközöket. Azt azonban nem gondoltuk, hogy ilyen átgondoltságot és technikai felkészülést igénylő szerkezeteket építettek volna.