Kibukott, hogy nem elég tudományos a vezető elmélet. Tetézi a bajt, hogy közben a probléma sem teljesen tudományos.
Szeptember közepén nyílt konfliktus alakult ki a tudat megmagyarázásával foglalkozó tudományterület képviselői között, amikor több mint 100 kutató aláírt egy nyilvános levelet, amelyben áltudománynak nevezték a terület egyik vezető elméletét.
A vitát kiváltó teória az IIT vagy integrált információs elmélet, amely szerint a tudat egy információfeldolgozásra alkalmas rendszer matematikailag leírható tulajdonsága. Az integrált információt a ϕ jelöli. Az alapgondolat, hogy a tudat akkor jelenik meg, amikor a rendszer ϕ-je meghaladja az alkotórészeinek összegét.
Az elméletet Giulio Tononi olasz agykutató és pszichiáter, a Wisconsini Egyetem alváskutatásra szakosodott munkatársa alkotta 2004-ben. A többször átdolgozott teória IIT 4.0 nevű változatát 2023-ban publikálta.
Vannak kutatók, akik az IIT által javasolt matematikai formulákat igyekeznek alkalmazni az idegkutatásban. 2021-ben Angus Leung például legyek ϕ-jét mérve megállapította, hogy az alacsonyabb, ha a rovart elaltatják. Mindez persze nem jelenti, hogy a légynek van tudata, de jelentheti azt, hogy a rovar kevésbé öntudatlan éberen, mint álmában. A zavarosságot még kicsit fokozza, hogy nem világos annak értelmezése, hogy mit mér a tudós, amikor ϕ-t mér.
Ezzel megérkeztünk oda, hogy mik azok, amiket a nyílt levél aláírói sérelmeznek. Az egyik rögtön az, hogy szerintük a ϕ annyira képlékeny, hogy az elmélet nem cáfolható. Ami viszont nem cáfolható, nem fogadható el tudományos igazságként. A másik, hogy az IIT egyfajta pánpszichizmushoz vezet, amiben
tudatosnak tekinthetünk bármit,
a növényeket, a számítógép logikai áramköreit vagy akár az egész világegyetemet.
Az, hogy hogyan jön létre, ki és mitől tekinthető tudatosnak, nehéz filozófiai és tudományos kérdés, amire az emberiség a története során folyamatosan kereste a választ. Végső magyarázat jelenleg sincs, és viszonylag magabiztosan mondhatnánk, hogy egy darabig nem is lesz, ha a gépi intelligencia fejlődése nem állítaná épp mostanában egyre bizarrabb dilemmák elé az embereket.
A nyílt levél közvetlen előzménye az a Templeton Alapítvány által finanszírozott, versengő tudományos együttműködés, amely az IIT és a tudatot hálózati jelenségnek tekintő GNWT között hivatott dönteni úgy, hogy közösen terveznek és végeznek kísérleteket. Ennek egyik első eredménye volt, hogy eldőlt egy 25 éves tudományos fogadás, amit David Chalmers filozófus és Christof Koch agykutató kötött arról, hogy mostanra tudni fogjuk, honnan származik a tudat. A fő kérdés tehát nem dőlt el, a fogadás arról szólt, hogy mikor dől el, és ezt Koch bukta el, aki egyben az IIT nagy híve.
A nyílt levéllel felszínre került konfliktushoz visszatérve: mindkét oldal a tudomány jó hírnevét és a terület egészséges fejlődését félti. A probléma, hogy a tudat nemcsak tudományos, hanem filozófiai kérdés is. Az IIT megközelítése ennek megfelelően tartalmaz elemeket, amiket a tudomány olyan hibának tekint, ami már nem fér bele.
Figyelemre méltó a fent említett fogadás nyertesének, David Chalmersnek az álláspontja, aki szerint áltudománynak nyilvánítani az integrált információs elméletet olyan, mintha két falu vitájában atombombát vetnének be, vagyis az, hogy kizárják a tudományból, kevesebb hasznot hoz, mint amennyi kárt okoz.