Még tavaly nyáron észlelték a jelet ausztrál csillagászok, és már azt is tudják, hogy honnan érkezhetett.
A CNN beszámolója szerint a Macquarie University ausztrál tudósai a Science című tudományos folyóiratban írtak egy részletes tanulmányt az esetről.
Ebben az áll, hogy a 8 milliárd éves rádiójel – amelyet még tavaly nyáron észleltek – valójában egy úgynevezett „gyors rádiójel” (FRB) lehetett, amelyben mindössze egy milliszekundum alatt óriási energiák szabadulhattak fel.
A csillagászok régóta ismerik az FRB-ket, amely ezredmásodperctől több másodpercig tartó hosszúságú, nem ismétlődő jelek. Pár hónapja arról is született egy tanulmány, hogy mi okozhatja ezek keletkezését.
Jelen esetben a csillagászok úgy vélik, hogy az FRB 20220610A néven elkönyvelt rádiójel – amelyet az ausztrál SKA Pathfinder (ASKAP) rádióteleszkóp észlelt – csak egy ezredmásodpercig tarthatott, de ez idő alatt annyi energiát szabadított fel, amennyit a mi Napunk körülbelül három évtized alatt bocsát ki magából.
A mostani esetben az is egyedi, hogy bár az FRB-k helyét a legtöbb esetben nagyon nehéz meghatározni, de a tudósoknak most sikerült megtalálniuk azt, honnan érkezhetett ez a gyors rádiójel. Ehhez egy másik, Chilében található objektumra, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által üzemeltetett, beszédes nevű Very Large Telescope-ra (magyarul: nagyon nagy teleszkóp) is szükség volt.
A csillagászok azzal álltak neki megkeresni azt a galaxist, ahonnan az ausztrál rádióteleszkóp által észlelt FRB érkezhetett. Végül meg is találták, méghozzá egy olyan galaxiscsoport közepén, amelynek galaxisai épp egyesültek. Úgy vélik,
ebben az esetben két vagy három távoli galaxis egyesülése – amely folyamat közben új csillagok is születnek – okozhatta ezt a gyors rádiójelet.
A tudósok szerint, ha a megállapítás helyes, akkor ez lehet az eddigi legrégebbi és legmesszebb észlelt gyors rádiójel, amelyet valaha találtak.
A CNN szerint a tudósok eddig összesen körülbelül 50 olyan FRB-t találtak, amelyek helyszínét is meg tudták határozni. A szakértők szerint az FRB-k segíthetnek abban, hogy felmérjék a galaxisok között található titokzatos sötét anyag tömegét, és általuk jobban megérthetjük az univerzum struktúráját.
Jelenleg is épül több olyan olyan rádióteleszkóp Dél-Afrikában és Ausztráliában, amelyeknek köszönhetően lehet esély arra, hogy még több ilyen rádiójelet fogjanak be a csillagászok a jövőben, akár többezres nagyságrendben is.
(Borítókép: Getty Images)