A visszahozott minta érintetlensége nagyon fontos, ezért nem lehet csak úgy felfeszíteni.
Pár héttel az után, hogy szeptember végén hétévnyi kutatás és több mint félmilliárd kilométer utazás után sikeresen visszatért a Földre az Osiris-REx küldetés visszatérő egysége a Bennu aszteroidáról hozott mintákkal, kisebb akadályba szaladt a lelkesítő tudományos diadalmenet. A szonda mintagyűjtő, TAGSAM nevű különleges mintavételi konténere megmakacsolta magát, és nem nyílik.
Az Osiris-REx szonda kétévnyi keringést követően 2018 végén leereszkedett a Bennu aszteroidához, és megérintette azt a TAGSAM tartállyal. A művelet során nitrogéngázt fújtak az égitest felszínére, a tartály így fogta el a felverődő anyagot, majd hermetikusan elzárta azt, mielőtt egy robotkar a visszatérő egységbe helyezte volna. A küldetés fő célkitűzése az volt, hogy az anyag érintetlenül érkezzen meg a Földre, és a tudósok is úgy férjenek hozzá egy különleges vitrinben, hogy ne érje a mintát szennyeződés. Ez utóbbi, ha úgy tetszik, túlzottan jól sikerült.
A probléma oka, hogy a tartályt összetartó 35 rögzítőelemből kettőt nem tudtak eltávolítani a rendelkezésre álló eszközökkel, komolyabb lakatosmunkára azonban nincs lehetőség anélkül, hogy veszélybe sodornák a küldetés eredményét.
Öröm az ürömben, hogy a TAGSAM nagyobbat markolt, mint várták: már a nyitási folyamat elején 70,3 gramm anyag szóródott ki belőle, a minta súlya így rögtön meghaladja a küldetés sikerének minimumaként meghatározott 60 grammot.
A zsákmány java, mintegy 250 gramm törmelékes kőzet egyelőre a tartályban rekedt egy tömítőgyűrű és egy nitrogénnel töltött teflontasak védelmében.
A fél kilométer átmérőjű Bennuról tudni érdemes, hogy vezeti a Palermo-skálát, ami a Föld közelében mozgó égitestek becsapódásának veszélyét rangsorolja. Ugyanakkor csillagászati értelemben egy évmilliárdok óta érintetlenül keringő csillagászati időkapszula, ami a Naprendszer korai korszakáról és a Föld kialakulásáról hordoz értékes ismereteket. Emiatt fontos, hogy az élet esetleges eredetét vagy előzményét jelentő vegyületeket biztosan érintetlen mintákon vizsgálhassák.
Kiindulásként annyit máris tudunk, hogy az eddig kiszabadított anyag vizsgálata alapján az aszteroida jelentős mennyiségű vizet és szenet tartalmaz.