Index Vakbarát Hírportál

Egy teáskanálnyi anyagból ismerhetjük meg a Naprendszer keletkezésének titkait

2023. november 28., kedd 21:24

Mindössze 100 milligrammnyi, de annál jelentősebb az az úgynevezett sötét por, amelyet a NASA Osiris-REx küldetésén a Bennu kisbolygóról gyűjtöttek össze. A brit Természettudományi Múzeum kutatói évekig dolgoznak majd a csekély mennyiségű anyaggal, hogy minél többet megtudhassunk a Naprendszer és a földi élet kialakulásának történetéről.

Elkezdik tanulmányozni a NASA Osiris-REx küldetésén a Bennu kisbolygóról összegyűjtött érintetlen mintákat a londoni Természettudományi Múzeumban – írja a The Guardian

Ez elképesztő. Olyan, mint egy kis kincsesbánya, amely visszavezet minket a Naprendszer keletkezésének idejéhez. Alig várom, hogy a kezembe vegyem őket, és meglássam, mit tanulhatunk a korai naprendszerről

– mondta Ashley King bolygókutató, aki a 100 milligrammnyi, 4,6 milliárd éves szemcséket vizsgálja majd a világ egyik legjelentősebb meteoritgyűjteményének otthont adó múzeumban.

Vissza a Naprendszer keletkezéséhez

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy az 550 méter átmérőjű Bennu aszteroida egyfajta keringő időkapszula, amelyből alapvető ismeretekre tehetünk szert a Naprendszer és a földi élet kialakulásának történetéről. Az NASA Osiris-REx küldetésének kutatószondája 2018 decemberében érkezett meg a Bennuhoz, majd két évvel később megközelítette az aszteroidát, és robotkarjával mintát vett a felszínéből. Ezzel a mintával tért vissza szeptemberben. 

A NASA kutatóinak előzetes elemzései megállapították, hogy az aszteroida darabjai szénben és vízben gazdagok, és valószínűleg aminosavakat tartalmaz. A tudósok arra számítanak, hogy évtizedekig tanulmányozzák majd a mintákat, miközben 

megpróbálják feltárni, hogyan alakulhatott ki a Naprendszer, és hogy az aszteroidák szállítottak-e a jelentős mennyiségű vizet a Földre és más bolygókra.

A kutatás egyik kulcsfontosságú területe a Bennu hidrogénizotópjainak elemzése, amelyből kiderülhet, hogy megegyezik-e a Föld óceánjaiban található hidrogénizotópokkal.

A Természettudományi Múzeum kutatásának első két évében a Bennu ásványi összetételét és szerkezetét vizsgálják majd. A mintában a legnagyobb szemcsék milliméteres nagyságrendűek, míg a legkisebbek pusztán porszemcse méretűek. A mintát vizsgáló kutatók elmondták, bár az anyag csupán teáskanálnyi mennyiségű, mégis évekig lefoglalja majd őket. 

Rovatok