Az idei év történelmi elsőségeket és komoly fejtörést hozott a tudományban, de mi leginkább a Nobel-díjak éveként fogunk emlékezni rá.
Sajnos idén sem sikerült meghaladni a fénysebességet, pacsit adni az űrlényeknek, gyógymódot találni a rákra vagy az Alzheimer-kórra, és nem sikerült használható energiatöbbletet csiholni magfúzióból. De voltak fontos eredmények, mozgalmas és izgalmas volt 2023.
Az év vége felé a DeepMind szoftvere, a FunSearch tudománytörténelmet ír a cap set probléma kutatásával. A rendszer a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellnek nevezett struktúrára épülve ért el váratlan eredményt egy nagyon nehéz matematikai probléma megoldásában. Önállóan alkotott megoldásokat, így félig-meddig szerzőként, ha úgy tetszik, a képgenerátorokhoz hasonlóan, tudományos megoldások kreatív generátoraként.
Sokkal inkább eszközként, de ugyancsak forradalmi módon használtak gépi tanuló rendszert úgy, hogy megtanultak gondolatokat olvasni és képeket felismerni több órányi fMRI-felvétel alapján.
A Hamász és Izrael fegyveres konfliktusába bekapcsolódó jemeni síiták rakétái jóvoltából az izraeli rakétavédelmi rendszer a száz kilométer magasságban húzódó határvonal felett talált el egy rájuk kilőtt ballisztikus rakétát – ez egy tudományos-technikai elsőség volt, a történelem első fegyveres összecsapása az űrben.
Júniusban először sikerült energiát sugározni az űrből a Föld felszínére, ez azért fontos, mert a megújuló energiák sokkal stabilabbak az űrben, ahol mindig süt a Nap.
Oroszország és India augusztus végén szinte egy időben igyekezett saját szondát juttatni a Hold északi sarkára, hogy az ott található kráterek örökké árnyékos részein megmaradó víz után kutasson. Az orosz Luna-25 technikai problémák miatt megsemmisült, India viszont negyedik nemzetként landolt a Holdon. A Vikram leszállóegység és a Pragyan holdjáró két hétig ténykedett, mielőtt a holdbéli éjszaka miatt befejezte volna küldetését.
A klasszikus fizika és kvantumelmélet ellentmondásainak korszakos problémájára több érdekes megoldás is született. Az egyik szerint részecskék számára három időbeli és egy térbeli dimenzió létezik. A másik szerint a gravitáció klasszikus jelensége a kvantumléptékben apró időfluktuációkká bomlik szét. Utóbbi elmélet nagy előnye, hogy tudományosan is igazolható a fluktuációt kimutató kísérlettel.
Az emberiség jelenleg legerősebb űrtávcsöve, a James Webb idén megpróbált megoldást találni a Hubble-feszültségként ismert kozmológiai problémára, amelynek lényege, hogy több adattal is rendelkezünk a világegyetem tágulásának sebességéről. A Webb igazolta a Hubble űrtávcső méréseit, az ellentmondás tehát nem technikai hiba, hanem elméleti hézag. Egy újabb elmélet szerint az is lehet, hogy valójában egy ritkább anyagú kozmikus üregben csücsülünk, ezért csapnak be minket a tájékozódási pontok.
Ha már a James Webb űrteleszkópot említjük, az nem véletlenül viszi a prímet a csillagászati megfigyelések terén: segítségével idén először láthattuk a vasnál nehezebb elemek keletkezését neutroncsillagok ütközése során.
Idén a tudomány önkorrekciója is új sebességbe kapcsolt. A tanulmánygyárakat körüljáró tanulmány szerint az agytudományi közlemények 34 százaléka, az orvostudományiak 23 százaléka plágium vagy hamisítás. A visszavont tudományos munkák hivatkozásaival keletkező utóéletek, formázások és hasonló problémák miatt a komoly tatarozás van folyamatban a tudományos nyilvánosságban.
Rekordmennyiségű kutatást vontak vissza, idén került például a süllyesztőbe Ranga Dias tudományos szenzációja, a szobahőmérsékletű szupravezető. Ráadásul egy koreai szobahőmérsékletű szupravezető, az LK-99 is felbukkant és elporladt 2023-ban.
Ha tudományról van szó 2023 úgy fog bekerülni a magyar történelemkönyvbe, mint az az év, amikor két magyar tudós is elnyerte a világ legrangosabb tudományos kitüntetését.
Az orvosi Nobelt az mRNS-oltóanyagok tudományos alapjainak kidolgozásáért Karikó Katalin és Drew Weissman kapta. Karikó és kollégája milliók életét mentette meg azzal, hogy munkájuk nyomán hónapok alatt tudtak oltóanyagot alkotni a koronavírus-világjárvány alatt. Ez olyan tudományos vívmány volt, amiért az elmúlt években sorban kapta a legrangosabb tudományos díjakat, és a publikum felől érkező egyértelmű nyomás miatt csak idő kérdése volt, hogy a Nobelt is megkapja.
A fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc kapta Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva, az attoszekundumos fizika megalapításáért. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része, és a Krausz által művelt ultragyors lézerekkel olyan fizikai folyamatokba tudott az emberiség belelátni, amibe azelőtt soha.
(Borítókép: Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Fotó: Németh Kata / Index, Balogh Zoltán / MTI)