Egy friss kutatás arra világított rá, hogy a memóriavesztés szoros összefüggésben áll a magánnyal. Kínai tudósok közel nyolcezer esetet vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a mentális egészség megóvásában hatalmas szerepet játszhat az állattartás.
Ahogy arról a Stuff is beszámolt, kínai tudósok egy friss kutatásban arra világítottak rá, hogy az egészséges mentális állapot időskori megtartásában nagy segítséget nyújthat egy háziállat, egy társ, akiről gondoskodik az ember, miközben csillapítja a magányt. A Kantoni Egyetem tudósai majdnem nyolcezer alanyt vizsgáltak egy évtizeden keresztül – noha a kutatás azt nem részletezi,
hogy a megfigyeltek pontosan milyen állatokat tartottak.
Elsősorban a verbális képességekre fókuszáltak a tudósok. Azt vizsgálták, mennyiben marad meg a szóban elmondott információ, hogyan változik az alanyok folyékony kommunikációja, milyen gyakran felejtenek el adott szavakat, és milyen ütemben sérülnek a kognitív képességeik.
A kutatás eredményeként arra jöttek rá, hogy azoknál, akik egyedül éltek, de állatot is tartottak közben, átlagosan kisebb volt a memóriavesztés, mint azoknál, akik nem. Ezzel szemben érdekes, hogy azok, akik nem éltek egyedül, ott az állattartás ténye elhanyagolható mértékben volt befolyásoló tényező.
A kutatók ezáltal arra a következtetésre jutottak, hogy a háziállat az emberi kapcsolatok hiányát képes ilyen módon is pótolni. Emiatt úgy vélik, hogy egy házastárs vagy partner elvesztését követően ideális segítség lehet az idősödő embereknek, amennyiben egy másik élőlénynek kell gondját viseljék.
Yahnzi Li, a Jama Network Open folyóirat vezető szerzője szerint az már régóta ismert, hogy a magány a demenciában és memóriavesztésben jelentős rizikófaktor, épp ezért fontos a mostani kutatás, amely bizonyította, hogy az állatok nem csupán megóvják az embert az elszigetelődéstől, de pozitív mentális hatást is gyakorolhatnak rájuk.
Érdemes kiemelni, hogy összehasonlítva a közösségben élő állattartókat az egyedül élőkkel, nincs kimutatható különbség a verbális képességek romlásában (...) Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az állattartás képes teljesen ellensúlyozni az egyedüllétből fakadó verbális memória és a folyékony beszédkészség gyors romlását az idősebb felnőttek körében
– fogalmazott a tudós.
A Stuff cikke alapján a hét elején érkezett friss kutatásban arra is rájöttek a tudósok, hogy a korán kialakuló demencia az eddigi feltételezésekkel szemben nem kizárólag genetikai alapú. Az Exeteri Egyetem és a Maastrichti Egyetem kutatói szerint a szociális elszigetelődés, a depresszió, a magány, az egészségügyi problémák, az elszegényedés és a tanultság hiánya is mind rizikófaktor.
Sebastian Köhler, neuroepidemiológia kutató a Maastrichti Egyetemen úgy fogalmazott:
Az idősebb korú, demenciában szenvedőkön végzett kutatásokból már eddig is tudtuk, hogy számos változó kockázati tényező létezik. A fizikai tényezők mellett a mentális egészség megtartása is fontos szerepet játszik, beleértve a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülését. Azonban meglepetés volt számomra, hogy ez a fiatalkori demenciában is ugyanígy van, ezáltal új lehetőségek kínálkoznak a kialakulás kockázatának csökkentésére.
Leah Mursaleen, az Alzheimer's Research UK klinikai kutatásainak vezetője szerint elkezdett megváltozni a demenciáról alkotott kép, a kutatók kezdik megérteni a kiváltó tényezőket, a kockázat növelésére és csökkentésére való eszközöket. Idővel ez hatalmas segítség lehet, hogy ne csupán egyéni, hanem társadalmi szinten is hatékonyabban vegyük fel a harcot a demenciával.
(Borítókép: Shutterstock)