Úgy tartják, hogy az adat többet ér, mint a nyersolaj, és a gépidőt katonai szimulációk futtatására használják.
Első számú prioritássá vált a mesterséges intelligencia fejlesztése Észak-Koreában – derül ki a Simon Center friss kutatásából. A Koreai-félsziget politikai kérdéseiről rendszeresen elemzéseket publikáló agytröszt kiadványa arra figyelmeztet, hogy a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások üzemeltetőinek érdemes meggyőződnie ügyfeleik kilétéről, felhasználóik ugyanis potenciális nemzetbiztonsági veszélyt jelenthetnek.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a háború által két részre szakított Koreai-félsziget Szovjetunió és Kína által támogatott északi része, máig totalitárius kommunista irányítás alatt álló ország, amelyet elszigeteltsége miatt remetekirályság néven is emlegetnek. Az országot emberi jogok semmibevétele és a lakosságot sújtó ismétlődő éhínség jellemzi, ugyanakkor 2006 óta atombombával rendelkeznek, és ballisztikus rakétáik tesztelésével folyamatosan fenyegetik az általuk ellenségnek tekintett Egyesült Államokat, Japánt és Dél-Koreát.
Az észak-koreai mesterségesintelligencia-fejlesztés több évtizedes múltra tekint vissza. 1998-ban jelentkeztek először a világszerte népszerű go játék gépeknek rendezett tornáján, az állítólag kínai eredetű játékprogram Eunbyul nevű továbbfejlesztett változatával.
Az elemzés szerzője, Hyuk Kim összefoglalása szerint az országban 2013 óta működik mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézet, ezzel egy időben indult hivatalos oktatás a Kim Ir Szen Egyetemen, 2018 óta más felsőoktatási intézményekben is. Az itt végzettek például a Mangyongdae informatikai vállalatnak dolgoznak, amely 2020 óta Azalea 6 és Azalea 7 néven gyárt okostelefonokat, amelyek digitális neuronhálós technikával állítólag ujjlenyomat, arc és hang felismerésére is alkalmasak.
A teljes önellátásra berendezkedett ország 2019-ben bevette alkotmányába az „informatizációt” – az állami média akkor úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia korában
az adat értékesebb az aranynál és a nyersolajnál is.
Kim az észak-korai tudományos irodalmat szemlézve megállapította, hogy az ország komoly erőfeszítéseket tesz a gépi tanulás terén. A tudományos munkák között volt, ami atomerőművek fűtőelemeinek különböző elrendezéseit elemezte, de volt olyan, ami Google AlphaGo által is használt megerősítéses tanulás segítségével igyekezett optimalizálni a tüzérségi csapások hatékonyságát.
Az észak-koreai kutatók emellett előszeretettel hivatkoznak egy kínai kutatónő, Jian Yao munkáira is, aki többek között a légiharc-szimulációk hatékonyságát elemezte, illetve rakétavédelmi rendszerek hatékonyságát szimuláló rendszert fejlesztett.
Észak-Korea katonai szimulációs programok mutatják, hogy igyekeznek megérteni a működési környezetet egy lehetséges ellenféllel szemben
– írja Kim.
Mindez nem jelentene gondot, ugyanis Észak-Koreát agresszív, fenyegető viselkedése miatt olyan szigorú nemzetközi kereskedelmi korlátozások sújtják, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a mesterséges intelligencia futtatásához szükséges minőségű és mennyiségű hardverhez jussanak. Az ilyen célra leginkább alkalmas Nvidia A100 grafikus kártyákat az Egyesült Államok tiltása miatt 2022 szeptembere óta már a szomszédos Kínába sem exportálhatják.
A kutató azonban egy olyan jelenségre figyelmeztet, amit „nem kézzelfogható technológiai transzfernek” nevez. Ez lényegében annyit jelent, hogy bár saját infrastruktúrájuk nincs, az észak-koreaiak felhőszolgáltatás formájában
gond nélkül bérelhetnek számítási kapacitást
hálózatra kötött adatközpontokban.
Észak-Korea ezeket a szolgáltatásokat külföldi cégek közvetítésével érheti el, de előfordul, hogy ügynökeik távoli munkára jelentkeznek cégeknél. A felhőszolgáltatók érdeklődésének homlokterében jellemzően nem az van, hogy az ügyfelük éppen mit futtat a rendszerükön, ez azonban a mellékelt példák tanulsága szerint akár egy ellenséges atomhatalom katonai szimulációja is lehet.
Kim arra figyelmeztetett, hogy fontos a tudatosság növelése: a szolgáltatók tiltsák a katonai célú és az ENSZ és más nemzetközi szankciókat sértő felhasználást, továbbá végezzenek komolyabb háttérellenőrzést ügyfeleik kilétével kapcsolatban.