Gyanúsan nagy a rend a hozzánk viszonylag közel eső csillag körül.
A Chicagói Egyetem kutatói tavaly novemberben jelentették be, hogy mindössze 105 fényévre tőlünk egy olyan csillagot találtak, amelynek hat bolygóból álló rendszere matematikailag tökéletes szinkronban kering.
A amerikai csillagászok a HD110067 csillag körül hat, a Neptunusznál kisebb exobolygót találtak, amelyek keringése zenévé konvertálhatóan szabályos. A csillaghoz legközelebb keringő bolygó három keringést végez, amíg a következő kettőt: ezt 3/2-ed rezonanciának nevezik, és ismétlődik a következő bolygóknál. Emellett a két külső bolygó 4/3-ad rezonanciában kering.
A bolygók a kozmikus porfelhők tömörödése során rezonanciában kezdik életüket, de az ilyen szabályos rendszereket könnyen megzavarja egy elhaladó csillag gravitációja, vagy akár egy komolyabb aszteroida becsapódása. A bolygórendszert a NASA Tess exobolygó-kereső űrtávcsövének 2020-as adataiban felfedező Rafael Luque rámutatott, hogy ez nagyon ritka jelenség.
Úgy gondoljuk, hogy a bolygórendszereknek csak egy százalékában marad meg a rezonancia, ennél is ritkább, amikor egy sor bolygó kering ilyen konfigurációban
– mondta.
A tavalyi felfedezést mások is izgalmasnak találták. A Berkeley rádiócsillagásza, Steve Croft az idegeneket kereső Breakthrough Listen program keretében vizsgálja a HD110067 rendszert.
Croft a világ legnagyobb mozgatható rádióteleszkópját, a Green Bank tányérját fordította a csillag felé, és próbálta kiszűrni a természetestől eltérő jeleket. Ez persze a földi zaj, a wifi és a SpaceX korában kicsit olyan, mintha egy Slayer-koncert küzdőteréről próbálnánk felderíteni egy távoli, lágy Zámbó Jimmy-melódiát.
Nem tudjuk, hogy van-e tű a szénakazalban. Sőt, jelen esetben azt sem tudjuk, hogy néz ki egy tű
– búslakodott Croft.
Egy feltételezés, hogy a természetes jelenségek széles frekvenciákon szóródó jeleket keltenek, ezért ha valaki kommunikálni próbál, valószínűleg egy szűkebb sávon igyekszik nagyobb energiát a jelbe pumpálni. Croft és kollégái
nem találtak ilyen jelet,
de nem ez az egyetlen lehetséges nyom, ami intelligens civilizáció technológiájának jelenlétére utalhat. Az lehet abnormális hőleadás infravörös fénye, látható építmények, mesterségesen létrehozott vegyületek színképelemzéssel kimutatható jelenléte, merészebb fantáziájúak magát a rezonanciát is tekinthetik egy terraformálók által hagyott jelnek.
Luque eközben az Európai Űrügynökség Cheops exobolygó-kereső teleszkópjával igyekszik finomítani az exobolygók méretével, tömegével és esetleges kémiai összetételüéve kapcsolatos adatokat.
Az emberiséget évezredek óta izgatja a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. A különleges bolygórendszer egyike a sok figyelemre méltó célpontnak, ahol keresgélhetünk.
Néha kérdezik tőlem, hogy mekkora az esély, hogy sikerül megtalálni [az idegeneket] a következő 10 évben? Erre azt szoktam válaszolni, hogy nem tudom, de mindig nagyobb, mint az előző 10 évben, mert az eszközeink folyamatosan egyre erősebbek
– mutatott rá Steve Croft.