Vasárnap hajnalban ismét sor kerül a tavaszi óraátállításra, pedig az Európai Unióban már évekkel ezelőtt döntés született arról, hogy meg kellene szüntetni ezt az eljárást. A szakértők szerint egészségügyi szempontból sem lenne előnytelen egy ilyen lépés, és a kormány is támogatná – mégsem történik semmi.
Idén március 31-én, vagyis vasárnap kezdődik a nyári időszámítás:
az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre.
Mindez érinti a belföldi és a nemzetközi közlekedést is: erről nemrég már írtunk egy cikkünkben.
A mostani óraátállításra annak dacára kerül sor, hogy az Európai Parlament (EP) 2019-ben megszavazta az eltörlését, így ennek értelmében már 2021-ben fel kellett volna hagyni ezzel.
Az EP döntését azonban az Európai Tanácsnak is jóvá kellett volna hagynia, de ez azóta sem történt meg: eleinte a koronavírus-járvány terelte el a figyelmet, de a kérdés azóta sem került napirendre. Pedig egy, az Európai Unióban végzett kutatás szerint a válaszadók döntő többsége támogatja az óraátállítás eltörlését – köztük a magyar válaszadók 90 százaléka is szeretné ezt.
Korábban a Magyar Alvás Szövetség is közölte: az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint is az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.
Szakértők szerint az óraátállítás több veszélyt is hordoz magában. Az Insider cikke szerint a nyári időszámításra való áttérés utáni időszakban
nő a szívrohamok és balesetek gyakorisága, valamint csökken a produktivitás.
A lap példaként hozta fel azt, hogy az Egyesült Államokban az óraátállítást követő hétfőkön nagyjából 24 százalékkal több szívrohamot szoktak jelenteni a kórházak (nem mellékes, hogy az őszi óraátállításkor pedig nagyjából hasonló arányban, 21 százalékkal szokott csökkenni az esetszám). Ennek oka nem világos, de a kutatók azt gyanítják, hogy a megzavart alvás, illetve a munkahét elején jelentkező stressz és az alapbetegségek kombinációja állhat a háttérben.
Ezzel kapcsolatban nemrég Luke O’Neill biokémikus, az ír Trinity College professzora is nyilatkozott egy műsorban. A szakértő azt mondta: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy néhány nappal az óraátállítás után megnő a szívroham és a sztrók kockázata, mivel az emberek nincsenek szinkronban a biológiai órájukkal. Állítása szerint több kutatás is kimutatta, hogy az átállítás után nem sokkal gyulladásos nyomást észleltek a vérkeringésben.
Úgy tűnik, ennek az az oka, hogy az immunrendszer nem szereti ezt […]. Ezek a gyulladásos fehérjék növelhetik a szívroham kockázatát
– mondta.
A biológiai kockázatok mellett a balesetek gyakoriságának növekedését is megfigyelték az óraátállítás után. Egy korábbi, az Insider által említett kutatás szerint az átállítást követő héten az átlagoshoz képest 6 százalékkal több autóbaleset szokott történni, ami valószínűleg a járművezetők és a gyalogosok alváshiányának, vagy a megváltozó látási viszonyoknak tudható be. Ezenkívül a munkahelyi baleseteknél is azt figyelték meg egy másik tanulmányban, hogy az óraátállítás után nőtt a gyakoriságuk.
Az óraátállítás eltörlése ellen szólnak viszont az energiagazdasági okok.
Korábban írtunk arról is, hogy az orosz–ukrán háború által okozott energiaválság is az intézmény eltörlése ellen szólhat. Ugyanakkor sok szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen a téren minimális az óraátállítás hatása: egy Szlovákiában készült kutatás szerint például mindössze 0,8 százalékos megtakarítást eredményezett ez. Hasonló eredmény született egy korábbi amerikai kutatásban is, ahol az lett az eredmény, hogy a nyári időszámítás az ország energiafelhasználását mindössze 1 százalékkal csökkentette.
Ezenkívül érv lehet az óraátállítás mellett, hogy egyesek szerint a szürkületben történő autóbalesetek száma a nyári időszámítás alatt csökken, valamint nyáron a legtöbb ember örül annak, hogy még világosban végez a munkával. Vagy érv lehet az is, hogy az emberek szívesebben sportolnak világosban, a délutáni órákban, és a turizmusból származó bevételek is növekedhetnek emiatt.
A nyári időszámításra először még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án tértünk át, német példára. A németek azért döntöttek emellett, hogy kevesebb mesterséges fényt kelljen előállítani a háború idején, és ezáltal spórolhassanak az energiahordozókon. A példát hasonló megfontolásokból követték más országok is, bár voltak időszakok, amikor itt-ott eltörölték az átállítást.
Magyarországon például 1958–1979 közt szünetelt a nyári időszámítás használata, de 1980-ban ismét bevezették (ugyancsak energiamegtakarítási céllal) az évente kétszer történő óraállítást. 1996 óta pedig kormányrendelet is előírja ennek kötelező alkalmazását.
A néhány éve született uniós döntés fényében kérdéses, hogy meddig állítgatjuk még az órát.
a magyar kormány egyébként már most is hajlandó lenne támogatni az óraátállítás eltörlését – bizonyos feltételekkel.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb, az őszi óraátállítás idején azt mondta erről: csak egységesen, más országokkal együtt lenne értelme eltörölni, mert enélkül külön időzónába kerülnénk a szomszédainkkal. Egyedül tehát nehéz lenne lépni, de ha (nemzetközi szinten) születik ilyen döntés, akkor a kormány támogatná, hogy csak nyári időszámítás legyen.
Egy óraátállítás-párti nemzetközi szervezet, a Time Use Initiative (TUI) egy pár napja kiadott állásfoglalásában azt írta: Az EU-nak véget kell vetnie az átállításnak, mivel ez negatívan hat az emberek egészségére és a gazdaságra is. Hozzátették:
amiatt, hogy az Európai Tanács évek óta halogatja a döntést, akár az uniós pártok és képviselők is kampánytémává tehetik ezt az idei EP-választáson.
A szervezet úgy látja: reális célkitűzés lehet az, hogy 2026-ra megszüntessék az óraátállításokat. „A szezonális óraátállítás elavult, és az EU végre véget vethet neki. Az Európai Bizottság 2018-ban tett javaslata alapján az Európai Bizottságnak, valamint különösen az Európai Unió Tanácsának egy ütemtervet kellene készítenie a nyári időszámítás legkésőbb 2026-ig történő megszüntetésére” – írták.
Tavaly ilyenkor még kvízt is készítettünk az óraátállítás apropóján: akinek esetleg kedve támadna rá, itt kitöltheti.