A fáradságérzetet csökkentő anyag eltávolításához egy egy régi módszer alkalmazásakor szerves oldószert használnak. Ez nagy mennyiségben rákkeltő, hogy maradványként milyen hatása van, nem tudjuk biztosan.
Kampányt indított a diklórmetánnal koffeinmentesített kávé miatt egy amerikai egészségvédő civil szervezet. Az Environmental Defense Fund szerint az „európai eljárással” végzett koffeinmentesítés során használt anyag rákkeltő, ezért a betiltását követelik.
A kávé közkedvelt frissítő ital, és bár pörkölt illatáért és kesernyés ízéért nem mindenki rajong, előfordul, hogy olyan is fogyasztaná, aki nem kér a koffein gyomorsavtermelést stimuláló, vízhajtó, idegeket és szívet pörgető hatásából. Aki ezeket elkerülné, még fogyaszthat koffeinmentes kávét.
Mielőtt vegyszeres tartályba szaltózó Jokerként elmerülnénk a koffeinmentesítés technikai részleteiben, megemlékezünk arról, hogy mivégre termelnek a növények koffeint. Aki látta már azt az ősrégi fotósorozatot, amelyen különböző kábítószerek hatását tesztelték hálókészítéssel próbálkozó pókokon, az valószínűleg arra is emlékszik, hogy semmi sem csapta szét úgy a derék nyolclábúakat, mint a koffein. A magyarázat egyszerű: ezt az anyagot védekezésként termeli a növény. Amikor tehát elérkezik a csodásan gőzölgő, lágy pillanat, nem árt tudni, hogy amikor cuppogva kóstolgatjuk, szürcsöljük, esetleg gargalizáljuk a kávét, azt legfőképp a benne található természetes rovarirtószerért tesszük.
A koffein eltávolítására több módszer létezik, ezek változó mértékben bonyolultak és költségesek. Az eljárások a vízben áztatástól a triglicerideken át a szuperkritikus állapotú szén-dioxidig terjedhetnek. Az első receptek egyike a szerves oldószerekkel gőzölés, amit Ludwig Roselius német kávékereskedő szabadalmaztatott 1906-ban. Ez a szóban forgó klasszikus európai koffeinmentesítési módszer, amelyhez etil-acetátot vagy diklórmetánt használnak.
A koffein eltávolítása során a kávébabokat gőzölik, oldószerben áztatják, majd öblítik. A lépéseket 8-12 alkalommal ismétlik, amíg a koffein 99 százaléka távozik. A folyamatban az oldószert újrahasznosítják, de így is kiszivároghat a környezetbe, így a dekoffeinátor közvetlen közelében tartózkodni biztosan nem egészséges. Hogy a mentes kávéban nyomokban maradó diklórmetán mennyire veszélyes, arról
megoszlanak a vélemények.
A diklórmetán vagy dimetil-klorid nemcsak oldószer, hanem közismert karcinogén is. Májkárosodást, vagyis májrákot és tüdőrákot okoz, de károsítja a központi idegrendszert, és vakságot okozhat. Európában 2012 közepe óta, az Egyesült Államokban 2019 óta tiltott festékoldószerként alkalmazni – az élelmiszeripar ebből a szempontból egy másik világ.
A koffeinmentesítés végeredménye egy olyan kávé, ami a benne található több száz ízanyag többségét megőrzi, az oldószerből pedig alig marad valami. Az amerikai szabályok szerint 0,001 százalék maradhat, az európaiak szerint 0,0002 százalék.
Az Environmental Defense Fund szerint az élelmiszerbiztonság évtizedes lemaradásban van, és petícióban követeli az Egyesült Államok szövetségi gyógyszerfelügyeleténél a diklórmetános koffeinmentesítés teljes betiltását. A hivatal közölte, hogy vizsgálják a petíciót, ugyanakkor rámutattak, hogy az oldószer megengedett mennyiségére már vannak érvényes határértékek.
Az amerikai kávészövetség szóvivője természetesen nem értett egyet a kezdeményezéssel, úgy vélte, hogy a civilek kezdeményezése ellentmond a tudománynak, és maga is veszélyezteti az emberek egészségét.
Nincs rá bizonyíték, hogy az európai eljárás bármilyen kockázattal járna. A független tudományos bizonyítékok szerint európai koffeinmentes kávé fogyasztása alacsonyabb rákkockázattal és jelentős egészségügyi előnyökkel jár
– szögezte le a William Murray, aki rámutatott, hogy a méréseikben kimutatott vegyszermaradványok koncentrációja meg sem közelítette az lazább amerikai határértéket.
Az Environmental Defense Fund igazgatója, Dr. Maria Doa szerint ugyanakkor nincsenek kutatások az oldószermaradványok hosszú távú egészségügyi hatásairól, közben világos trend, hogy az emberek egyre nagyobb adagokat fogyasztanak a mentes kávéból.
Egy CNN-nek nyilatkozó dietetikus, Monique Richard szerint a vegyszereket elenyésző mennyiségben is komolyan kell venni, mert genetikai változásokat is okozhatnak, és a rendszeres fogyasztás során halmozódhat ezek hatása.
A koffeinmentes kávéval önmagában természetesen nincs gond, főleg ha az biztonságosabb eljárásokkal, például vizes mentesítéssel készül.