Az E. bugandensis földi példányai ellenállnak a gyógyszereknek, a kemény űrbéli körülményekhez alkalmazkodott leszármazottaik pedig még erősebbek lettek.
Földi származású, de genetikai felépítését és működését tekintve is új baktériumot fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson. A faj az antibiotikumoknak hírhedten ellenálló Enterobacter bugadnensis földönkívüli leszármazottja.
A baktériumról a NASA JPL laboratórium munkatársa, dr. Kashturi Venkateswaran készített tudományos leírást az Ames űrbiológiai ösztöndíj támogatásával. Dr. Venkateswaran megállapítása szerint a baktérium az űrállomás egyedi körülményeihez alkalmazkodott, vagyis a mikrogravitációhoz, az erős háttérsugárzáshoz és a levegő magasabb szén-dioxid-tartalmához.
A Nemzetközi Űrállomáson a helyzet nem annyira tudományos-fantasztikus, mint inkább undorító – az űrszemetek, mikrometeoritok és technikai problémák jelentette fenyegetés mellett az itteni életet leginkább a zaj és a bűz határozza meg. Az itt élő, időnként féltucatnyi űrhajós ugyanis hónapokig összezárva él az általuk termelt szeméttel és anyagcseréjük végtermékeivel.
Az űrbéli tartózkodás komoly stresszt jelent az emberi szervezetnek, ilyenkor semmiképpen sem szerencsés kigyúrt szuperbaktériumokkal találkozni.
Az Enterobacter bugandensis az emberi emésztőrendszerből származó baktérium, amelyet 2018-ban fedeztek fel, és újszülötteket fenyegető, súlyos betegséget kiváltó kórokozó. A tanulmány szerint az űrbeli változat elődjénél is ellenállóbbá vált az antimikrobiális beavatkozásokkal szemben, immár abba az úgynevezett ESKAPE csoportba sorolható, ahová a kórházi fertőzéseket okozó, antibiotikumokkal szemben
többszörösen rezisztens bakteriális patogének.
Az E. bugandensis úgy vált rezisztenssé, hogy a Nemzetközi Űrállomás falai, ahonnan begyűjtötték őket, nem állítható párhuzamba semmilyen ismert kórházi felülettel. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a baktériumok esetenként segíthették más organizmusok túlélését a zárt környezetben – ez olyan génátadást jelent, ami más fajhoz tartozó baktériumokat is ellenállóvá tehet.
Az űrállomásról származó mikrobák vizsgálata minden esetben több gént mutatott ki, mint azok földi változataiban. Ezek funkciója különböző alkalmazkodási folyamatokat támogatott az aminosavak szállítása, a gének átírása és az anyagcsere terén.
A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy az űrhajósok biztonsága érdekében a jövőben fontos lenne figyelemmel tartani az űrhajók elszigetelt terében élő, külön társulást alkotó, másként fejlődő mikroorganizmusokat.
A Nemzetközi Űrállomás 25 éve kering a Föld körül. A 109 méter hosszú, 73 méter széles állomás 450 tonnát nyom, a szerkezetét alkotó 16 modul mintegy 1000 köbméter belső teret képez. Eddig 279 űrhajós járt a fedélzetén a világ 22 országából.
Az állomás technikai élettartama a vége felé jár, és kilátásainak nem kedvez a nemzetközi politika ukrajnai háború miatti felfokozott feszültsége. Oroszország többször felvetette, hogy kivonul az űrállomás fenntartásából. Az Egyesült Államok jelenleg ismert elképzelései szerint 2030-tól kezdenék meg az űrállomás elbontását úgy, hogy egyes részei tervezett módon a légkörbe zuhannának, bizonyos modulokat viszont későbbi űrállomások részeként használnák tovább.
(Borítókép: A Nemzetközi Űrállomás az Atlantis űrsikló fedélzetéről 2010 májusában. Fotó: Wikipédia / NASA)