A ritka légkör miatt a magasabb területeken sincs hideg a vörös bolygón. Az itt megmaradt mikroklíma miatt azonban pár órára kicsapódik a jég a hajnali fagyban.
Dér borítja a Mars Tharsis-régiójában található vulkánok belsejét – állapította meg az amerikai Brown University nemzetközi kutatócsapata az Európai Űrügynökség kutató műholdja, az ExoMars Trace Gas Orbiter képei alapján. A tudósok számításai szerint mintegy 150 ezer tonna, vagyis hatvan úszómedence megtöltésére elegendő víz lehet a környéken. A felfedezést az ESA Mars Express keringő szondájának műszerei is megerősítették.
A Tharsis-régió a Mars egyenlítője közelében fekvő kiemelkedő, kontinens méretű vulkáni fennsík, ahol nem csak a bolygó, de a Naprendszer legnagyobb vulkáni hegyei sorakoznak. Az Olympus Mons a maga 21 kilométeres magasságával két és félszer olyan magas, mint a Mount Everest. Az egymás után sorakozó Arsia Mons, Pavonis, Ascraeus Mons vulkánok 11, 8 és 15 kilométer magasak.
A felfedezés egyrészt azért jelentős, mert a víz nagyon fontos nyersanyag az űrkutatás szempontjából. Másrészt a Mars egy csontszáraz bolygó, ahol eddig a sarkok környékén mutatták ki víz jelenlétét, az egyenlítői régió környékén eddig nem tartották lehetségesnek előfordulását.
Nem gondoltuk valószínűnek a dér képződését, mert a ritka légkör és a napfény miatt a nappali hőmérsékletek viszonylag magasak a csúcsokon és a felszínen is – nem olyan, mint a Földön, ahol jeges hegycsúcsokat látunk
– mondta Adomas Valantinas, a Brown posztdoktori hallgatója. „Ami látunk, egy ősi légköri körforgás maradványa a modern Marson, ahol a múltban csapadék, sőt havazás volt ezeken a vulkánokon” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy a jeget megtalálják, vagy hatalmas szerencse kellett, vagy tudniuk kellett, hogy mit keresnek. A valóság a kettő között volt: Valantinas elmondása szerint víz nyomait keresték az egyenlítő környékén a keringő szondák képein, így botlottak a vulkánokba.
A tanulmány szerint a jég a hajnali órákban jelenik meg a vulkán kráterében található süllyedéken, a kalderán, napfelkelte után elpárolog. Hajszálvékony réteget képez, viszonylag nagy területeken jelenik meg. A kutatók szerint ezeken a területeken a víz körforgásával járó mikroklíma uralkodik.
A felfedezés alapja az európai Mars Express űrszonda 30 ezer színes sztereofotója, továbbá az ExoMars Trace Gas Orbiter fedélzeti spektrométerének felvételei – a képek évekig tartó alapos elemzése még 2018-ban kezdődött.
A víz és a vulkáni tevékenység találkozása gyakorlatilag telitalálatos szelvény az élet kialakulásához. A NASA Perseverance Mars-járója ugyancsak talált vulkáni kőzeteket a Jezero-kráterben, ahol mintákat gyűjtött. A mintákat visszahozó küldetés azonban nem fért bele a költségvetésbe, így a tervezett 2026 helyett 2040 utánra halasztották.