Korlátozott tudásunk van a bolygó magjáról, de minden jel arra mutat, hogy viszonylag mozgalmas hely lehet. Egy új elmélet szerint változó sebességgel forog, és pillanatnyilag épp lassulóban van.
Amerikai, kínai és kanadai tudósok két évtizedre visszamenő szeizmológiai adatok alapján megállapították, hogy az elmúlt évtized során lassult a Föld magjának forgása.
A Föld magja egy vasból és nikkelből álló, szuperforró és sűrű gömb, méretét tekintve a Hold kétharmada, 4800 kilométer mélyen a talpunk alatt. Mozgásával és milyenségével kapcsolatban rengeteg tudományos vita van, ami főleg abból fakad, hogy tudásunk egy közvetett adatokból (hullámokból, mágneses mezőből, időmérésből) összeálló kép.
A Dél-kaliforniai Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársainak közös kutatása tavaly februárban jutott arra a végkövetkeztetésre, hogy bolygónk magjának forgási sebessége rendszeresen gyorsul és lassul. A felszínről nézve időről időre megfordul a mozgása. Mindez nem jelenti azt, hogy a mag forgása az ellenkező irányba fordul, sem azt, hogy megáll. A jelenség ugyan összefügg a földrengésekkel, de világvége pánikra nincs ok.
A Nature legutóbbi számában ugyanez a csapat igyekezett a mag forgásával kapcsolatos elméletüket minden kétséget kizáróan igazolni. Ehhez sok évtizedre visszamenően elemezték a szeizmikus adatokat. Ezek tartalmazták például a Déli-Sandwich-szigetek körül 1991 és 2023 közötti 121 földrengés adatait. Az elemzés részét képezték továbbá az 1971 és 1974 közötti
szovjet kísérleti atomrobbantások,
illetve a francia és amerikai nukleáris fegyvertesztek magon áthaladó hullámainak felvételei.
A kutatók mintegy 200 hullám formáját vetették össze és rendszerezték. Ennek során olyan hármashullám-csoportokat találtak, amelyek két évtizedes ráhagyással megismétlődtek, a kettő között minimális eltéréssel.
Az eredmények alapján a mag folyamatosan lassul, és 2010 óta a kéregnél lassabban forog, szemben a megelőző négy évtizeddel. A forgás jelenleg 2,5-ször lassabb, mint korábban.
Az USC professzora, John Vidale szerint a jelenséget a mag külsejét borító folyékony vas kavargása okozza, amit a felette elhelyezkedő rétegek gravitációs hatása vált ki. Ez ugyanaz a régió, mint ahol a bolygót a kozmikus sugárzástól megvédő mágneses mező keletkezik. Vidale szerint a mag lassulása a Föld forgását is lassítja, és pár ezred másodperccel megrövidíti egy-egy nap hosszát.
A belső mag sokkal élénkebb életet él, mint ahogy eddig tudtuk
– fogalmazott a professzor, aki szerint a kutatás időbeli kiterjedése és a hullámok elemzésének alapossága komoly előrelépés, ami sokat tesz hozzá a bolygó magjának dinamikájával kapcsolatos tudományos vitához.