Index Vakbarát Hírportál

Kiderült, mi okozhatja a pusztító hőséget

2024. június 22., szombat 06:13

Változott az üzemanyag, jött az energiasokk. Nem ez az első ellentmondásos, de logikus okfejtés arról, hogy honnan jönnek a hőhullámok.

Az utóbbi évek szélsőségesen meleg időjárása a légszennyezés csökkentésére irányuló szabályok előre át nem gondolt következménye – állapította meg májusban közölt kutatásában a Tianle Yuan, a Marylandi Egyetem munkatársa.

Yuan szerint a jelenség oka, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, az IMO tudtán kívül bolygóformáló tényezővé vált, amikor 2020-ban bevezetett új szabályai értelmében a hajók által használt üzemanyag megengedett kéntartalmát 3,5 százalékról 0,5 százalékra csökkentette.

Ezt a változás egy CNBC-nek nyilatkozó elemző az olajpiacok történetének legnagyobb változásának nevezte. Ennek fő oka, hogy a globális kereskedelem túlnyomó részét teherhajók bonyolítják, amelyek hatalmas tömegű árut mozgatnak meg, és közben rengeteg üzemanyagot fogyasztanak. A hajózás szén-dioxid-lábnyoma a friss adatok szerint a világ teljes kibocsátásán belül igen nagynak mondható, 10 százalék. Ez az arány még rosszabb, ha a kén-dioxid kibocsátást nézzük.

Különös megállapítások

A kén-dioxid káros tulajdonsága, hogy savas esőként mosódik ki a légkörből – nagy előnye viszont, hogy mielőtt ez megtörténik, a levegőben lebegő aeroszolként a napsugárzás beérkező energiájának jelentős részét visszaveri. Ez a tulajdonsága okoz lehűlést, amikor egy-egy vulkánkitörés során nagyobb mennyiségben jut a levegőbe, továbbá ezért foglalkoztatja a bolygó légkörének lehűtésén dolgozó tudósokat és maszek kalózokat.

A Nature-kiadvány Communication Earth & Environment hasábjain publikált dolgozat szerint az új IMO-szabályok következtében az elmúlt években 

80 százalékkal csökkenhetett a kén-dioxid-kibocsátás,

az eredeti szándékkal ellentétes légköri energia pedig sokkot okozott. A változás végeredményben világszerte megjelenő hőhullámokat eredményezett.

Az emberek három dolgot azonosítottak azzal kapcsolatban, hogy miért volt olyan riasztóan meleg 2023-ban. Az első az El Nino, a második a Hunga Tonga vulkán kitörése, a harmadik a nemzetközi hajózási szabályok

– mondta a CNBC-nek a független szakmabeli Jim Haywood, az Exeteri Egyetem légkörkutatója.

Más klímaszakértők szerint elképzelhető, hogy a kén-dioxid-kibocsátás csökkenése hozzájárulhatott ugyan a felmelegedéshez, de ennek mértékét nem tanácsos túlbecsülni.

Nem ez az első olyan kutatás, amelynek végkövetkeztetése szerint a légszennyezés csökkentésére irányuló igyekezet az eredeti elvárással ellentétes hatást érhet el. Az amerikai tudományos akadémia hivatalos folyóirata szintén májusban közölt egy olyan kutatást, amelyben modelleken látható volt, hogy a kínai ipar szennyezésének kiesése destabilizálta a légkört, és hőhullámok kialakulásához vezetett a Csendes-óceán északi részén.

A megállapítások szembemennek a klímaváltozás közérthető logikájával, és megválaszolandó kérdés, hogy milyen erős a valós hatásuk – különben azt kellene gondolnunk, hogy már azelőtt több légszennyezéssel kell lehűteni a bolygót, mielőtt a felmelegedés okának gondolt szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkentéséért bármit tettünk volna.

(CNBC)

Rovatok