Hosszú elemzést tett közzé a The Economist című lap azzal kapcsolatban, hogy mi történt a napenergiával az utóbbi évtizedekben, és mire lehet számítani a következő években.
Hetven éve, hogy az AT&T Bell Labs bemutatta a napfényt energiává alakító új technológiát. A telefontársaság azt remélte, hogy ezzel kiválthatja az eldugott helyeken lévő berendezéseket működtető akkumulátorokat. Arra is rájöttek, hogy az eszközök pusztán fénnyel történő működtetése megmutatta, hogy a tudomány miként tudja csodálatosnak láttatni a jövőt; ezért tartották meg azt a sajtóeseményt, amelyen a napfény egy játék óriáskerék forgását biztosította – írta a lap.
A napenergia ma már régen túl van a játékfázison. A napelemek világszerte ma már Wales területének mintegy felét foglalják el, és idén a világ áramtermelésének mintegy 6 százalékát biztosítják − ami majdnem háromszor annyi elektromos energiát jelent, mint amennyit Amerika 1954-ben fogyasztott.
Ez a történelmi növekedés azonban csak a második legfigyelemreméltóbb dolog a napenergia térhódításában. A legfigyelemreméltóbb az, hogy még közel sincs vége − írja elemzésében a The Economist.
Ma már a napenergia exponenciális növekedését nem túlzásnak, hanem ténymegállapításnak lehet nevezni. A telepített napenergia-kapacitás nagyjából háromévente megduplázódik, és így évtizedenként megtízszereződik. Ilyen tartós növekedést ritkán látunk bármiben, ami fontos a világban.
Ez megnehezíti az emberek számára, hogy megértsék, mi folyik itt. Amikor tíz évvel ezelőtt a jelenlegi méretének tizede volt, a napenergiát még azok a szakértők is marginálisnak tartották, akik tudták, milyen gyorsan növekszik. A következő tízszeres növekedéssel a világ teljes atomreaktor-állományának nyolcszorosára nőne, kevesebb idő alatt, mint amennyi idő alatt általában egyetlen atomreaktort megépítenek.
A 2030-as évek közepére minden valószínűség szerint a napelemek lesznek a bolygó legnagyobb elektromosenergia-forrásai. A 2040-es évekre a napenergia pedig nem csupán a villamos energia, hanem az összes energia legnagyobb forrása lehet. A jelenlegi tendenciák szerint az általuk termelt villamos energia teljes költsége kevesebb mint feleannyiba fog kerülni, mint a ma elérhető legolcsóbb energiaforrás. Ez nem fogja megállítani az éghajlatváltozást, de rendkívül gyorsan lelassíthatja azt.
A világ nagy része − beleértve Afrikát is, ahol 600 millió ember még mindig nem tudja megvilágítani otthonát − energiagazdagnak fogja érezni magát.
Ez egy új, átalakító érzés lesz az emberiség számára. Hogy megértsük, hogy ez nem valami környezetvédő lázálom, gondoljunk a napenergia gazdaságosságára. Ahogy egy gyártott termék összesített termelése növekszik, úgy csökkennek a költségek. Ahogy csökkennek a költségek, úgy nő a kereslet. Ahogy a kereslet nő, úgy nő a termelés − és a költségek tovább csökkennek.
Ez nem mehet így örökké; a termelés, a kereslet vagy mindkettő mindig korlátok közé szorul. A korábbi energetikai átmenetekkor − fáról szénre, szénről olajra vagy olajról gázra − a kitermelés hatékonysága nőtt, de ezt végül ellensúlyozta az egyre több üzemanyag felkutatásának költsége.
A napenergia nem szembesül ilyen korlátokkal. A napelemek előállításához és a naperőművekben való elhelyezéséhez szükséges erőforrások a szilíciumban gazdag homok, a napos helyek és az emberi leleményesség − és mindhárom bőségesen rendelkezésre áll. A cellák előállításához energia is szükséges, de a napenergia ezt is gyorsan bőségessé teszi.
Ami a keresletet illeti, az óriási és rugalmas − ha olcsóbbá tesszük az áramot, az emberek találnak rá felhasználási módot. Az eredmény az, hogy a korábbi energiaforrásokkal ellentétben a napenergia rendszeresen olcsóbbá vált, és ez a jövőben is így lesz.
Más korlátok is léteznek. A napenergiát energiatárolással és más technológiákkal kell kiegészíteni. A nehézipar, a légi közlekedés és a teherszállítás nehezen villamosítható. Szerencsére ezek a problémák megoldódhatnak, mivel az akkumulátorok és az elektrolízissel előállított üzemanyagok fokozatosan olcsóbbá válnak.
További aggodalomra ad okot, hogy a világ napelemeinek túlnyomó többsége és az előállításukhoz szükséges tisztított szilícium szinte teljes mennyisége Kínából származik. Kína napenergia-ipara rendkívül versenyképes, erősen támogatott, és meghaladja a jelenlegi keresletet − ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy Kína a saját határain belül mennyi napenergia-kapacitást telepít. Ez azt jelenti, hogy a kínai kapacitás elég nagy ahhoz, hogy a bővülés még évekig folytatódjon, még akkor is, ha néhány érintett vállalat csődbe megy, és a befektetések egy része elapad.
Hosszú távon megbízhatóbb lesz egy olyan világ, amelyben több energiát állítanak elő a világ instabil vagy barátságtalan részeiről származó olaj és gáz nélkül. Mégis, bár a Kínai Kommunista Párt nem tudja úgy manipulálni a napfény árát, ahogy az OPEC próbálja manipulálni az olajét, az a tény, hogy egy létfontosságú iparág egyetlen ellenséges országban található, aggasztó − írja a lap.
Ez egy olyan aggodalom, amelyet Amerika nagyon is érez, ezért vetett ki vámokat a kínai napenergia-berendezésekre. Mivel azonban a napelemek iránti kereslet szinte teljes egészében még a jövő zenéje, a világ többi részének bőven lesz lehetősége arra, hogy beszálljon a piacra. A napenergia amerikai elterjedését meghiúsíthatja egy fosszilis üzemanyagokat támogató Trump-elnökség, de csak átmenetileg és fájdalmasan. Ugyanígy fokozhatná a fejlődést, ha Amerika felszabadítaná a felhalmozott keresletet, megkönnyítve a panelek házakra való felszerelését és a hálózathoz való csatlakozást − az ország egy terawattnyi új napenergia-kapacitással rendelkezik, amely csak arra vár, hogy csatlakoztassák a hálózathoz. A szén-dioxid-kvóták segítenének, ahogyan az Európai Unió szénről gázra való átállásakor is segítettek.
A cél az kell hogy legyen, hogy a napenergia-termelés körforgása a lehető leggyorsabban megforduljon. Ez ugyanis az olcsóbb energia jutalmával kecsegtet. Az előnyök a termelékenység növelésével kezdődnek. Minden, amihez az emberek ma energiát használnak, kevesebbe fog kerülni.
Ezután jönnek azok a dolgok, amelyeket az olcsó energia lehetővé tesz.
Olyanok is elkezdik majd világítani a házukat, vagy autót vezetni, akik ezt soha nem engedhették meg maguknak. Az olcsó energia képes megtisztítani a vizet, sőt sótalanítani is. Meghajtja a mesterséges intelligencia éhes gépezetét. Otthonok és irodák milliárdjait teheti elviselhetőbbé nyáron, amely évtizedekig egyre forróbb lesz.
De a leglényegesebbek azok a dolgok lesznek, amelyekre még senki sem gondolt. Az olcsóbb energia radikálisan felszabadítja a képzeletet, és az elme kerekeit izgalommal és új lehetőségekkel pörgeti meg.
A nap az elkövetkező évtizedekben egy olyan világra süt majd le, ahol senkinek sem kell nélkülöznie az elektromosság áldásait, és ahol az energiához való hozzáférés az egész emberiséget inspirálni fogja – összegezte a The Economist.