Rengeteg munka és hülyéskedés is történt az űrben, de a több évtizede lakott terület saját történelemmel rendelkező elszigetelt emberi településként is vizsgálható.
A Nemzetközi Űrállomás története a végéhez közeledik, és bár az Egyesült Államok elkezdte a szétbontás és biztonságos megsemmisítés megszervezését, jelenleg még több mint fél évtized van hátra az emberiség legnagyobb űrbéli építményének, egyben legdrágább tudományos programjának történetéből. Soha jobb alkalom nem volt a régészeti munkák elvégzésére, egyrészt azért, mert valamikor el kell kezdeni az űrbeli régészetet is, másrészt 2030 után az űrállomás kiégett hordókhoz hasonló maradványai már nem sok ismeretet tartogatnak és nem is lesz értelme arra áldozni, hogy megkeressék ezeket a tenger fenekén.
Az évtizedek során 450 tonnásra és egy öt hálószobás családi házhoz hasonló méretűvé bővülő állomásra 2000 novemberében érkeztek első lakók és azóta folyamatosan volt rajta legénység. Az elmúlt közel negyed évszázadban 23 országból 270 űrhajós járt itt – az elszigetelt környezetben egyfajta mikrotársadalom alakult ki a hozzá tartozó mikrotörténelemmel. Ezt vizsgálta a kaliforniai Chapman Egyetem munkatársa, Justin Walsh, aki augusztus elején publikált cikket a témáról a PLOS ONE hasábjain.
Ahogyan a régészeti munka is próbaásatással kezdődik, ahol adott meghatározott közönként kisebb gödrökben vizsgálják a lelőhely tulajdonságait, a kutató 2022-ben a Nemzetközi Űrállomás hat helyszínéről készített napi fotókat két hónapig.
A nyílt forrású képelemző programok használatával adatokat gyűjtöttek az űrállomás anyagi kultúrájáról és arról, hogy az emberek a tornateremnek és karbantartó műhelynek kijelölt területeket hogyan formálták át. A képek elemzése során 5438 műtárgyat azonosítottak, egyebek mellett írószereket, ragadós cetliket, kesztyűket és VR-sisakokokat.
Az űrhajósok tevékenységéről szóló naplók és a fotók összevetéséből fény derült rá, hogy az űrállomás helyiségeit a lakók nem az arra kijelölt célokra használják. Az edzőgépek és a vécé környékén az űrhajósok maszek szekrényt alakítottak ki, amelyben piperecikkeket, zárható műanyag zacskókat és egy használaton kívüli számítógépet tárolnak. Kiderült, hogy a műszaki karbantartásra kijelölt tér ugyancsak raktárként funkcionál, és tényleges karbantartást nem végeznek benne.
Az emberek a földi helyiségekkel is folyton improvizálnak. A kutatók szerint az első űrrégészeti kutatás egyik tanulsága, hogy a terek várhatótól eltérő felhasználása tanulságos lehet a jövőbeli, Marsra vagy azon túlra küldendő űrbeli küldetések tereinek tervezésekor és kellőképpen rugalmassá alakításakor.
Walsh erőfeszítései a lakberendezés, dizájn és archeológia határán természetesen üdvözlendőek, ezen túlmenően a Nemzetközi Űrállomás életéből emlékként megmarad rengeteg média is, amelyeken nemcsak gitárok, gorillajelmezek, titokzatos elveszett paradicsomok, hangyák, pókok, kagylók, pillangók vagy békák és fürjek fordulnak elő, de a fedélzeten elrejtett emberi hamvak is.