A Kuiper-öv nehezen felderíthető földi teleszkópokkal, így viszonylag későn ismertük meg a szerkezetét. Most a NASA űrszondája és egy japán teleszkóp révén sikerült feltérképezni a Nap bolygórendszerének külső határát.
A NASA New Horizons űrszondája a japán Subaru teleszkóppal közösen a Naprendszer eddig ismeretlen részét fedezte fel: a friss adatok szerint a Kuiper-öv határán túl egy újabb aszteroidamező húzódik.
A Kuiper-öv a Neptunuszon túl, 4,5 és 7,5 milliárd kilométer távolságban, a Nap bolygórendszerének külső határán húzódó régió. Az öv létezését Gerard Kuiper vetette fel 1951-ben. A későbbi évtizedek megfigyelései több ezer égitestet találtak itt, de a valóságban több ezer milliárd kisebb és több százezer 50 kilométeresnél nagyobb aszteroida található itt. Ezek nagyrészt fagyott metánból, ammóniából vagy vízből álló jégaszteroidák. Több különös kisbolygó is kering itt, mint a Plútó, a Charon, az Orcus, a Haumea, Quaoar, Makemake vagy a hóember alakú Arrokoth és Ultima Thule.
(Itt érdemes megjegyezni, hogy Kuiper előtt egy ével, 1950-ben írt le egy másik lehetséges régiót Jan Oort holland csillagász – ez a Kuiper-övvel nem keverendő Oort-felhő, ami még távolabb, 0,03-3 fényév között távolságban veszi körül a Naprendszert.)
A NASA kutatószondája, a New Horizons, amelyet 2006-ban indítottak útnak, egy évtizede kutatja a Plútót és a Kuiper-övet. Az eszköz a két-két Pioneer és Voyager szonda mellett az ötödik olyan tárgy, amely rendelkezik a megfelelő szökési sebességgel, és így idővel elhagyja a Naprendszert.
Mivel 2021-ben még minden rendszere kifogástalanul működött, és rádióizotópos energiaforrása a 2030-as években is bírni fogja, küldetését meghosszabbították. Az Uránusz, Neptunusz, Plútó és az Arrokoth megközelítése után 2020-tól a Subaru teleszóppal kerestek olyan kisbolygót, amit a New Horizons útba ejthet és megvizsgálhat pályáján, de évekig nem találtak megfelelő célpontot. Most már tudható, hogy mi okozta ezt.
Az új észlelésekre alapozott számítások azt mutatják, hogy a Naptól 8,2 és 10,4 milliárd kilométerre húzódó sávban szinte teljesen üres a világűr, utána azonban egy Kuiper-öv folytatásának tűnő vékonyabb és ritkább aszteroidaöv kezdődik.
A Subaru és a New Horizons az elmúlt években 263 ismeretlen égitestet talált ebben a régióban, de ezek közül 11-ről kiderült, hogy messze a Kuiper-öv külső, 70 csillagászati egységnél található határán túl keringenek.
A Naprendszer Kuiper-övéről egy ideje tudjuk, hogy nagyon kicsi a többi bolygórendszerhez képest, az eredmények alapján csak a megfigyeléseink torzítása csapott be minket
– mondta Wesley Fraser, a zónát felfedező nemzetközi csapat kanadai tagja.
A kutatásban szintén részt vevő Southwest Research Institute munkatársa, Alan Stern kiemelte, hogy az eredmény nem csak meglepő, de jelentős áttörés, amit a Hawaiin található 8,2 méteres tükrű Subaru teleszkóp egyedülálló képességei tettek lehetővé.
A felfedezés felülírja a Naprendszer keletkezésével kapcsolatos elképzeléseket, legközvetlenebb kozmikus környezetünk története eszerint egy jóval nagyobb anyagkoronggal kezdődött, mint eddig gondoltuk. Ugyanakkor, ha a Kuiper-öv nem lényegesen kisebb, mint más csillagok esetében, az azt jelenti, hogy a Naprendszer ebből a szempontból nem kivételes – ez pedig növeli az élet felbukkanásának esélyeit a többi nem kivételes csillagrendszerben.