A műholdas adatok vizsgálata alapján több, mint tízszeresére nőtt az növényekkel fedett területek mérete az Antarktiszon. Az 1986-ból származó első felvételeken kevesebb mint egy négyzetkilométernyi zöld terület volt látható, ez közel 12 négyzetkilométerre nőtt 2021-re. Az elemzés szerint a túlnyomórészt mohákból álló növényzet terjedése 2016 óta gyorsul – számolt be a The Guardian.

Egyértelmű volt a zöldülés az Északi-sarkon, Grönlandon is, ahol emberemlékezet óta 2021-ben esett először eső hó helyett.

Az Antarktiszon a zöldüléssel párhuzamosan csökken jégtakaró. Az emberi tevékenység okozta felmelegedés hatása többszörös itt, mint a Föld más területein. A bolygó legszárazabb területének számító kontinensen ezzel együtt nedvesebbé válik az éghajlat.

Brit tudósok szerint a terjeszkedő növénytakaró egy olyan problémával is jár, hogy odavonzza a nem honos fajokat, veszélyeztetve a terület egyedi és törékeny élővilágát.

Néhány millió évvel ezelőtt, amikor a maihoz hasonló szinten volt a légköri széndioxid szintje, a Déli-sarkon fák nőttek, a tengerszint pedig 20 méterrel magasabb volt. A Pliocén kor a szakemberek szerint megfelelő analógia arra, ami felé jelenleg tartunk - akkoriban a Déli-sarkon 5 fok volt a nyári csúcshőmérséklet, szemben a mai mínusz 15 és mínusz 20 fok közötti hőmérséklettel.