A régészeknek és történészeknek eddig ismeretlen szövegemlékek áradatával kell szembenézniük, miután a gépi tanulás eddig lehetetlennek tűnő feladatokat megoldva fejti meg a múltból ránk maradt írásokat – írja a Nature.

A cikk szerint Federica Nicolardi papirológus 2023 októberében szembesült először azzal, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett szakmája, amikor a Vesuvius Challenge tudományos verseny keretében ötoszlopnyi olvasható szöveget kapott a Kentucky Egyetem informatikusaitól.

Az amerikai szakemberek egy olyan görög filozófiai szöveget fejtettek meg, amely az ókori Herculaneumban álló gazdag villa Vezúv kitörésekor elszenesedett könyvtárának részét képezte. A megfeketedett papírusztekercseket eddig nem tudták megfejteni, mert szétporladtak a régészek kezei között. A mesterséges intelligencia azonban a háromdimenziós röntgenfelvételek alapján a festékmaradványokat felismerve képes volt rekonstruálni az egykori tekercs tartalmát.

Az MI-forradalom nemcsak külső körülményekből fakadó feladványokat képes megoldani, de olyanokat is, ahol kevés tudós próbál megfejteni nagy mennyiségű ránk maradt írást. Ilyenek a kínai írás első emlékeiként ismert jóslócsontok. Ezek szarvasmarha-lapockára vagy teknőspáncélra karcolt szövegek, amelyekből mintegy százezer ismert, 4-5000 különböző írásjeggyel.

Hasonló a helyzet a koreai Joseon-dinasztia 27 királyának napi életét rögzítő nagy mennyiségű feljegyzés lefordításával és kutathatóvá tételével. Ezek az ősi kínaiból származó, de a kínaitól és a modern koreaitól is eltérő handzsa írással készültek.

A Ludwig-Maximilians Egyetem Fragmentarium programja a Gilgames eposz különböző írásos emlékeiből próbál eddig ismeretlen sorokat felderíteni, miközben csak pár száz szakember képes ékírást olvasni.

A gép segít értelmezni a műkénéi civilizáció mintegy 1100 agyagtábláját, amelyek egy lineáris B nevű szótagírással íródtak időszámításunk előtt kétezer évvel.

Különböző gyűjteményekben több száz megégett papirusztekercset őriznek, bizonyos régészek szerint a Herculaneumi villa, amelynek nagy részét még nem tárták fel, akár további több ezer tekercset is rejthet. Mindezt figyelembe véve a régészet olyan korszak előtt áll, amelyben az ókori világ hatalmas ismeretlen szelete nyílik meg.