Bár az igazi technikai áttörést csak a század közepére várják, felpörögni látszik a kínai műszaki fejlesztés. A két nagyhatalom fej fej mellett halad.
Saját rekordját megjavítva 1066 másodpercig, vagyis közel 18 percig tárolt plazmát a kínai tudományos akadémia Hofejben található plazmafizikai kutatóintézete, az ASIPP kísérleti fúziós reaktora, az EAST. Az előző rekordot még 2023-ban állították fel, akkor 403 percig tartottak egy százmillió fokos plazmát.
A fúziós energia ugyanaz, ami a Napot is működteti, vagyis az atommagok összeolvadása. Szinte korlátlan és tiszta energiaforrást jelent, amit az ember nagyon szeretne uralma alá hajtani. Magát a fúziót meg tudjuk valósítani, azonban óriási műszaki kihívást jelent, hogy több energiát nyerjünk belőle, mint amennyi az előidézéséhez szükséges. Ehhez azonban nagyon nagy nyomás vagy még inkább nagyon magas hőmérséklet kell.
Amint arra az ASIPP igazgatója, Szong Juntao rámutatott:
A fúziós eszköznek stabil és nagyon hatékony működést kell elérnie több ezer másodpercig, hogy önfenntartó plazmát hozzon létre, ami elengedhetetlen a jövőbeli fúziós erőművek energiatermeléséhez.
A több millió fokos plazmát mágneses mezők láthatatlan falai tartják meg, ezek azonban rendkívül érzékenyek, és eddig nagyon bonyolult volt pár másodpercnél tovább fenntartani őket.
Ahhoz, hogy energiát nyerjünk belőle, órákon vagy napokon keresztül fenn kell tartanunk az önfenntartó fúziót. Ezt a jelenlegi előrejelzések szerint valamikor 2050 után leszünk képesek technikailag megoldani. Újfajta anyagokra, jobb szupravezető mágnesekre van szükség, de az utóbbi időben megélénkülni látszik az aktivitás a fúziós energia területén.
Ma 30 országban 163 kísérleti fúziós reaktor működik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint. 2023-ban 6,2 milliárd dollárt fektettek a területen fejlesztő magáncégekbe.
A legnagyobb leendő fúziós reaktor a Dél-Franciaországban épülő ITER, amely mögött egy 30 tagú nemzetközi konzorcium áll, amelynek Kína is tagja. Az ITER-hez hasonló, zárt rendszerű, fúziós EAST az elmúlt években folyamatosan áttörést jelentő eredményeket ért el, és nagyban hozzájárult a globális fúziós fejlesztéshez.
Ha fúzióról van szó, Kína nem csak egy vasat tart a tűzben. A napokban nyilvánosságra került műholdas fotók alapján Szecsuan tartomány második legnagyobb városa, Mianyang közelében hatalmas lézeres fúziós központ építésén dolgoznak. A leendő fúziós központ az Észak-Kaliforniában található amerikai National Ignition Facility (NIF) mintájára nagy teljesítményű lézerekkel bombáz majd egy fúziós üzemanyagot tartalmazó központi kamrát.
Nem kis építményről van szó, a műholdas képek alapján a kínai központ 50 százalékkal nagyobb lesz, mint a 3,5 milliárd dollárért épített NIF. A kínai állami hivatalok a tőlük megszokott hallgatásba burkolóztak az épülő létesítménnyel kapcsolatos kérdésekre. Eközben amerikai szakértők aggodalmuknak adtak hangot, hogy a központ nukleáris fegyverek konstrukcióinak kísérleti robbantás nélküli tesztelésére is alkalmas lehet. Ehhez hasonló, úgynevezett inerciális fúziós berendezések az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Oroszországban is működnek.