Az épp zajló koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egyik fő nehézség, hogy mivel frissen felfedezett vírusról van szó, elég keveset tudunk róla, így se ellenszer, se védőoltás nincs még ellene. Ez viszont hamarosan megváltozhat, legalábbis Kínában, ahol szükség esetén már áprilisban bevethetik az első kísérleti vakcinát – írja a Mashable.
Az új koronavírus elleni gyógyszerek és vakcinák fejlesztésén világszerte számos kutatócsoport dolgozik gőzerővel. Több ígéretes kutatási irányról is hallani: kísérleteznek többek között
Utóbbi különösen fontos, hiszen a legjobb hosszú távú megoldás a járvány elharapózása ellen a megelőzés lenne. Az oltások kifejlesztése, pláne a tesztelésük azonban nagyon hosszadalmas folyamat, legalábbis ha egy épp világszerte az áldozatait szedő és egyre nagyobb aggodalmat okozó járvány terjedéséhez mérjük.
Jó esetben is legalább 3-4 évbe telik, míg biztonságosan a piacra kerülhet egy-egy szer, miközben egy sor kutatás nagy valószínűséggel zsákutcába fut. Eközben a vírus mutálódása is nehezíti a munkát, mert a laboratóriumok kénytelenek az új törzsekre is tesztelni a készítményeiket.
A jelenlegi helyzet annyival jobb, hogy a 2003-as SARS-járvány idején gyógyszerkutatók már kifejlesztettek több kísérleti vakcinát, amelyekből végül a SARS gyors lecsengése miatt nem lett végleges, piacképes oltóanyag. Most leporolták a 17 évvel ezelőtti kísérleti projekteket, amelyeket a SARS-éval 80 százalékban megegyező genetikai kódú új koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez is hasznosíthatnak.
A világon legalább 35 laboratóriumban folyik feszített tempójú kutatás a koronavírus-vakcina kifejlesztésének érdekében, és legalább négy ígéretes vakcinát fejlesztenek párhuzamosan. Az esetleges siker a humanitárius szempontok mellett hatalmas presztízsértékkel is bírna a vakcinával elsőként előálló kutatóintézeteknek és gyógyszercégeknek, amivel minden bizonnyal jelentős anyagi haszon is járna. Hagyományos módszerrel készült vakcinával is többen kísérleteznek, például a Sanofi gyógyszergyár is a vírusból tenyésztett antigénfehérjék megalkotásán dolgozik.
Emellett új típusú oltóanyagokkal is folynak ígéretes kutatások, amelyek elvileg gyorsabban eredményre vezethetnek. Az alternatív módszer lényege, hogy az oltóanyagot kapó szervezet maga állítja elő a saját sejtjeiben az antigén fehérjéket. Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban tényleg működhessen, kulcsfontosságú lépés volt, hogy amerikai kutatók február végén megtalálták az új koronavírus fertőzéshez elengedhetetlen fehérjéjét.
Az erre alapuló módszer leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a kutatók közvetlenül a vírus örökítőanyagából vett, mRNS (vagy hírvivő RNS) nevű rövid szakaszokat fecskendeznek a páciensek véráramába. ennek hatására beindul a gazdasejt fehérjetermelése, és legyártja azt a fehérjét, amely elengedhetetlen a vírus fertőzőképességéhez. A fehérjét ezután felismeri az immunrendszer, és antitesteket termel ellene. Így amikor a vírus tényleg fertőzne, ez a kulcsfehérjéje már nem éri felkészületlenül az immunrendszert, azonnal fel tud lépni ellene. A szervezet pedig ezzel – elméletben – védetté válik a vírus ellen.
Ilyen újfajta oltóanyaggal állt elő egy amerikai cég, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben található Moderna Therapeutics, amely már február végén, mindössze 42 nappal a vírus – szintén rekordsebességű – genetikai feltérképezését követően előállt a koronavírus elleni vakcina első tesztverziójával. Ez az, aminek a klinikai tesztje már áprilisban elkezdődik, de szélesebb körben bevethető oltás a szakértői konszenzus alapján legkorábban egy-másfél év múlva lehet belőle.
Kínában azonban jóval előbb, konkrétan már néhány hét múlva, áprilisban, a tesztek megkezdése előtt is bevethető lesz az oltás. Ennek nemcsak az az oka, hogy Kína a mára globálissá dagadt járvány kiindulópontja, hanem az is, hogy az ország szabályai megengedik, hogy válsághelyzetben, meghatározott feltételek mellett már a klinikai tesztek előtt is felhasználják élesben a vakcinát. Ehhez csak az kell, hogy a kínai gyógyszerhatóság úgy ítélje meg, hogy ez nagyobb előnnyel jár, mint amekkora kockázatot jelent
A becsléseink alapján abban bízunk, hogy áprilisban néhány vakcina a klinikai kutatás fázisába lép, vagy vészhelyzeti szituációkban használatba kerül
– mondta a VOA-nak Cseng Csung-vej, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság Tudományos és Technológiai Fejlesztési Központjának igazgatója. Arról, hogy ez utóbbi pontosan milyen feltételek mellett történhet, nem mondott részleteket.
(Borítókép: China Photos/Getty Images)