Az egyre aggasztóbb méreteket öltő koronavírus-járvány egyik legfélelmetesebb jellemzője, hogy még mindig keveset tudunk róla, így nem lehetünk biztosak például abban sem, meddig fog tartani, mitől csillapodhat majd le. A kutatók azonban folyamatosan dolgoznak azon, hogy minél jobban kiismerjük mind az új vírust, mind az általa okozott járványt, így szinte naponta derülnek ki újabb részletek. Ezek egy része aggodalomra adhat okot. Ilyen például az, hogy a jelek szerint a tünetmentes fertőzöttek az eddig gondoltnál sokkal jobban terjeszthetik a vírust, ami még inkább megnehezíti a járvány kordában tartását. Más eredmények azonban biztatóak, például hogy az érkező meleg talán lassíthatja majd a vírus terjedését. És ilyen pozitív fejlemény az is, hogy egyelőre úgy tűnik,
a terhes nőkre és a magzatokra, illetve az újszülött babákra nem jelent az átlagosnál nagyobb veszélyt az új koronavírus.
Ez azért is jó hír, mert fertőzött újszülöttekről érkeztek már hírek, mi is írtunk egy kínai és egy brit esetről, illetve az 1-es számú olaszországi beteg nyolc hónapos terhes felesége is elkapta a fertőzést a férjétől, de sem ő, sem a magzat nem került súlyosabb veszélybe.
Fontos megjegyezni, hogy mivel még épp zajló járványról van szó, kevés vizsgálat folyt, folyhatott a vírus és a terhesség kapcsolatáról, és a későbbiek még árnyalhatják a képet. Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy bár az első eredmények arra utalnak, hogy a várandósság nem jár kiemelt veszélyeztetettséggel, ettől még a terhes nőknek is érdemes ugyanúgy betartaniuk az elővigyázatossági előírásokat – a higiéniai javaslatokat, a tömeg kerülését, lehetőség szerint az otthonmaradást, stb –, mint bárki másnak. Biztos, ami biztos alapon a saját és a gyerekük érdekében is, akárcsak a továbbra is kiemelten veszélyeztetett idősek és krónikus betegek védelmében.
A kismamák és a magzatok veszélyeztetettsége azért is kézenfekvő aggodalom, mert a koronavírusos megbetegedésre sok mindenben hasonlító influenza esetében már bizonyított: a terhes nőknél nagyobb valószínűséggel okoz súlyos betegséget az influenzavírus. Ennek egyrészt az az oka, hogy a terhesség gyengíti az immunrendszert, így sebezhetőbbé teszi az anya szervezetét. Másrészt ahogy a magzat egyre nagyobbra nő, az egyre szűkülő helyen elkezdi nyomni az anya belső szerveit, például a tüdőt, amely emiatt kevésbé hatékonyan tudja keringetni a levegőt, így érzékenyebbé válik a fertőzésekre.
Bizonyos fertőzések a magzatra is veszélyt jelentenek, és az anya megbetegedésével járó magas láz a vetélés, a halvaszületés vagy születési rendellenességek nagyobb kockázatát hordozza, különösen az első trimeszterben.
Korábbi kutatások arra jutottak, hogy nemcsak az influenzavírus, hanem a mostani járványt okozó vírus két régebb óta ismert rokona, a SARS- és a MERS-koronavírus is az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a várandósság idején. Erről azonban nehezebb biztosat állítani, mert – szerencsére – nagyon kevés terhes nőről tudni, aki megfertőződött ezek valamelyikével, és vetélés vagy más rendellenesség nemcsak fertőzötteknél fordulhat elő, hanem a egészséges anyáknál is.
Értelemszerűen az új koronavírus kapcsán is kevés még az adat. Egy friss kínai kutatásban Jalan Liu és kutatócsoportja a Huacsung Tudományos és Műszaki Egyetemen négy olyan nőt vizsgáltak, akik már fertőzötten hozták világra a gyereküket. Mind a négy gyerek lényegében egészségesen született. Egyiküknek enyhe légzési nehézségei voltak, de a kezelés hatására néhány nap alatt teljesen rendbejött. Két babán kiütések jelentek meg, de ezek tíz napon belül kezelés nélkül eltűntek. Hármukat tesztelték koronavírusra, mindhárman fertőzésmentesek voltak.
Vegyesebb eredményeket hozott a vuhani egyetemi kórház kutatói által jegyzett tanulmány, amelyben kilenc fertőzött nőt és az ő tíz újszülöttjüket vizsgáltak. A tízből kilenc baba maradt életben, közülük hat küzdött légszomjjal és kettő volt lázas. Ugyanakkor ez a kutatás is arra jutott, hogy a terhes nőknél nem voltak súlyosabbak a tünetek, mint azoknál, akik nem vártak babát. Azt is megállapították, hogy a vizsgált esetek alapján nincs jele annak, hogy a magzatok a méhben elkaphatnák a fertőzést.
Egy harmadik kínai kutatásban tizenöt koronavírusos terhes nő vett részt, és a kutatók megállapítása szerint egyiküknek sem voltak súlyosabb tünetei, mint a nem terhes nőknek, és mindegyikük antivirális gyógyszer nélkül is szépen felépült. A vizsgálat végéig a tizenötből tizenegy nő esett át a szülésen, és egyik baba sem volt fertőzött.
Jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy [a koronavírus-fertőzés miatt] nőne a vetélés kockázata
– mondta a New Scientistnek Pat O'Brien, a Royal College of Obstetricians and Gynaecologists (RCOG) nevű brit szülész-nőgyógyász szervezet alelnöke, hozzátéve, hogy ők is nagyon várnak minden új adatot a témában.
Ebben megoszlik a különböző országok egészégügyi hatóságainak hozzáállása. Kínában a fertőzöttként azonosított nőket röviddel a szülés után két hétre elkülönítették a babájuktól, akiket ezalatt táppal etettek. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) is hasonló ajánlásokat fogalmazott meg. A brit gyermekgyógyászati testület (RCPCH) viszont ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a szoptatás a kellő elővigyázatossággal megengedhető, mert az anya és a baba együtt maradásából származó előnyök nagyobbak, mint az esetleges megfertőzéssel járó kockázat.
Ezt támogatja az egyik már idézett kutatás is, amely arra jutott, hogy az új koronavírus nem adható át anyatejen keresztül. A szokványos terjesztési módon viszont igen, így a fertőzött anyáknak a megengedőbb ajánlások is azt javasolják, hogy ha közvetlenül szoptatják a babájukat, mindenképpen tartsák be alaposan mossanak előtte kezet, közben pedig viseljenek védőmaszkot. A másik lehetőség a fertőzés kockázatának minimalizálására, hogy a lefejt anyatejet juttatja el a babához egy közvetítő személy. Pat O'Brien, a brit RCOG alelnöke szerint aki már a terhesség idején felépül a fertőzésből, a szervezete által termelt antitesteket akár át is adhatja az anyatejjel a babának, így némi védelmet adva neki a koronavírus ellen – így bizonyos szempontból ezek az újszülöttek lehetnek az elsők, akik kívülről védettséget kapnak, még a védőoltások kifejlesztése előtt.
(Borítókép: A koronavírus fertőzés gyanújával kezelt nőnek mutatja meg császármetszéssel világra hozott csecsemőjét egy szülésznő egy vuhani kórházban 2020. március 7-én. Fotó: MTI/EPA/Featurechina/Jüan Cseng)