A nemzetközi kutatásban több ezer PET-felvételt és gépi tanulást ötvözték. A tau fehérjék az agy különböző részeit támadják, és különböző tüneteket okoznak.
A Nature Medicine folyóiratban publikált friss nemzetközi kutatás szerint az Alzheimer-kór négy alaptípusa különböztethető meg, amelyek különböző tünetekhez és különféle lefolyáshoz vezetnek.
Az Alois Alzheimer által 1906-ban leírt Alzheimer-kór egy agykárosodással és szellemi leépüléssel járó betegség, amelynek jelenleg sem oka, sem gyógymódja nem ismert. A betegség általában az idősödéssel jelentkezik, de az esetek tizedében sokkal korábban, akár harmincas életkorúak körében is jelentkezhet. 2020-ban ötvenmillió demenciás esetet ismertek világszerte, ennek kétharmadát okozta az Azheimer-kór.
Eddigi ismereteink alapján a betegség okai az Alzheimer-kóros agyban nagy mennyiségen megjelenő béta-amiloid fehérjék és tau fehérjék. A friss eredmények szerint ez utóbbiak felelősek az agysejtek pusztulásáért. A kórt az elmúlt évtizedekben egyetlen modellel írták le, az ebből kilógó, visszatérő tüneteket pedig egyéni jellegzetességként könyvelték el.
Eddigi értelmezésünkkel szemben az eredményeink azt mutatják, hogy az agyi tau patológiában legalább négy mintázat különböztethető meg. Ez alapján az Alzheimer-kór többféle betegség, mint eddig gondoltuk. Újra kell értelmeznünk a tipikus Alzheimer-kór-képet és a módszereket, amivel a betegség stádiumait meghatározzuk
– mondta a kutatás szerzője, Jacob Vogel, a McGill Egyetem munkatársa.
A kutatásban svéd, kanadai, amerikai és koreai szakemberek vettek részt, és az eddig vizsgált legnagyobb és legsokszínűbb betegcsoportot vizsgálták a tau fehérjéket kimutató pozitronemissziós tomográfiával (PET). Az 1612 vizsgált személy közül hosszú távon 1143-nál alakultak ki alzheimeres tünetek. A felvételeket egy úgynevezett SuStaIn-algoritmussal vizsgálták – az automatizált folyamat pártatlanul mutatta meg az altípusokat.
Az idővel kiemelkedett négy egyértelmű tau patológiás minta. Ezek az alcsoportok 18 és 30 százalék közötti részt jelentettek, ami azt jelenti, hogy ezek mind gyakoriak, és nincs egy fő Alzheimer-változat, ahogy gondoltuk
– mondta a kutatásban részt vevő Oskar Hansson.
Oskar Hansson kiemelte, hogy a tau-PET-felvételek nagy adatbázisa és gépi tanulás alkalmazása vezetett a felfedezéshez. Az altípusok jellemzőinek mélyebb megismerésére öt-tíz éves kutatási programot indítanának abban a reményben, hogy az új ismeretek hatékonyabb, személyre szabott kezelésekhez vezetnek.
(MedicalXpress, WHO)