Eddig hármat találtak meg, legutóbb egy Messerschmitt roncsát hozták felszínre. A gép a magyar légierő kötelékébe tartozott, a győri gépgyárban készülhetett a második világháború éveiben.
A Magyar Királyi Légierő Messerschmitt Me 109-es vadászgépének roncsaira bukkantak a Balatonban a Magyar Honvédség katonái, írta meg a Magyar Nemzet.
A 3,4-4 méter mélyen fekvő repülőgéproncsot az MH 2. Vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár és az MH 86. Szolnok Helikopterbázis katonái találták meg tavaly szeptemberben – jelentették be Szolnokon, a RepTárban tartott sajtótájékoztatón. A gépet kiemelése után a szolnoki repülőmúzeumban, a RepTárban helyezik el.
A gép felmérését és a könnyebben mozdítható alkatrészek felszínre juttatását a katonai búvárok a Jackall Cave 2020 gyakorlaton, kiképzési merülések közepette végezték el. A műveletet Virágos-Kis Sándor őrnagy, merülésvezető irányításával, négy kiképzési napon át hajtották végre. A beszámoló szerint a búvárok kezdetben relatíve jó látási viszonyok között dolgozhattak, amit a videofelvétel is bizonyít, azonban a vastag iszapréteg eltávolításához szivattyúra, kompresszorra volt szükség, ami után már csak szó szerint a tíz ujjukkal „látva” haladt a feltárás.
Jelenleg még pontosan nem állapítható meg, hogy a jelentett veszteségek közül melyik gép maradványa került elő. Magó Károly zászlós, hadtörténész elmondta: a levéltári adatok, a fellelhető visszaemlékezések alapján határozták meg a roncs helyét, ami valószínűleg egy Magyar Királyi Légierőben szolgáló Messerschmitt Me 109 típusú gép volt. A hadtörténész szerint jó eséllyel a győri Magyar Waggon és Gépgyárban, licenc alapján készült repülőgépről, egy Me 109G-ről van szó, amely légiharc közben, magyar pilótával csapódott a Balatonba.
A német légierőben 1936-ban rendszeresített repülőgép a második világháború legnagyobb példányszámban gyártott és legtöbb légi győzelmet szerző vadászrepülőgép. A kor első igazi modern vadászgépe volt, olyan újító megoldásokkal, mint a fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. Tucatnyi országban használták a világháború után is.
A németekkel kötött egyezmény nyomán a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban is több száz darabot gyártottak belőle 1942-től.
A levéltári kutatások alapján elmondható: a magyar légierő, illetve a német Luftwaffe Balaton helyszínnel legalább tizenkét Me-109-es vadászgép veszteséget jelentett, ezek közül az elmúlt több mint 75 évben mindössze két, pontos típusjelzés nélküli Messerschmitt-roncsot emeltek ki a mederből, azokat is 1952-ben.
A búvárok felmérték a víz alatt maradt roncsok állapotát; a hetvencentis iszapban a motor viszonylag ép állapotban maradt, és további nagy méretű szerkezeti elemek is vannak még a tómederben. A merüléseket és az elsődleges feltárást követően a roncsot és helyét bejelentették a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak, hogy az illetéktelen roncsvadászok ellen jogi védettségét biztosítsanak és a lelet később közgyűjteménybe kerülhessen.
A felszínre került alkatrészeket – egy gyűrődött, zöld-piros színű légcsavarkúpot, egy ép, zöld festésű légcsavartollat, a motor egyik oldalburkolatát, amelyen még látható egy piros 12-es szám lenyomata, a gép rádióját, a fedélzeti gépágyú kabinon belüli, magyar felirattal ellátott borítását, valamint akkumulátort, generátort, üzemanyagszűrőt és a póttartály maradványát – mutatták be a múzeumban, ahol várhatóan szeptember 30-ig állítják ki őket.