Az MTA fiatal kutatókat támogató Lendület programjának idei nyertesei többnyire olyan kutatók, akik az orvostudományokban vagy a fizikában mozognak otthon, de egy ökológust, egy őslénykutatót és egy nyelvészt is támogat az akadémia. A sikeres programot idén egyetemekre is kiterjesztették.
Perczel András, az idei Bolyai-díjas az Indexnek adott interjújában néhány napja elmondta, hogy szerinte a kutatói pályán elkerülhetetlen egy külföldi szakasz. Sok magyar kutató azonban nem jön haza külföldről, aminek egyik fő oka az, hogy itthon nincsenek megfelelő körülmények és feltételek kutatásaik folytatásához.
A Magyar Tudományakadémia 2009 elején indított Lendület programjának célja ezeknek a fiatal kutatóknak a felkarolása. A program az anyagi támogatáson túl saját kutatócsoport lehetőségével próbálja hazahívni a külföldön kutató tudósokat és itthon tartani a Magyarországon dolgozó kutatókat.
A program sikeresnek bizonyult, 2009-ben még 28 pályázó jelentkezett összesen 240 millió forint támogatásra, idén már száz pályázó közül kellett választani. Közben a támogatás összege is megnőtt, idén már 600 millió forint, ugyanakkor a nyertesek is többen vannak, mert az akadémia 2011-ben a kutatóintézetek mellett az egyetemekre is kiterjesztette a Lendületet. A kutatók életkoruk szerint is két kategóriában pályázhattak: az MTA külön kezelte az ígéretes fiatalokat és a tapasztaltabb, tartósan kiemelkedő munkát végző, professzori kiválóságú kutatókat.
A pályázatok elbírálása két szakaszban történt, a zsűri először anonim pontozással rostált, majd megbeszélte, hogy a legtöbb pontot kapók közül kik kapjanak támogatást. A zsűri tagjai neves tudósok, kutatóintézet-vezetők voltak, többek között Balázs Ervin, Falus András, Lovász László é Perczel András. A Lendület nyertesei ötéves ösztöndíjat kapnak, de ha kutatásuk eredményesnek bizonyul, végleges állást és kutatócsoportot is kaphatnak.
A Lendület idei nyerteseit szerda délelőtt hirdették ki az MTA dísztermében. Az MTA elnöke, Pálinkás József nyitóbeszédében elmondta, néhány napja levelet kapott az egyik pályázótól, aki sajnálattal közölte, visszalép, mert ajánlatot kapott egy neves külföldi kutatóintézettől. „Ez az eset megerősített abban, hogy a legjelentősebb kutatási intézményekkel vagyunk versenyben” – fogalmazott az elnök. Pálinkás azt is kiemelte, hogy az idei 16 nyertes között három nő is van, és hangsúlyozta, ők nem valamilyen kvóta, hanem kiváló a teljesítményük miatt nyertek.
A nyertesek többsége vagy biológiához és orvostudományhoz, vagy fizikához kapcsolódó kutatással nyertek. Az akadémiai kutatóintézetekbe pályázó nyertesek közül ilyen például Makara Judit kutatóorvos, aki az idegsejtek információ-feldolgozását tanulmányozza, azon belül is a dendriteket, vagyis az idegsejtek azon nyúlványait, amelyek a más sejtektől érkező információt fogadják a szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Makara az Egyesült Államokból tér haza a Freund Tamás által vezetett MTA KOKI-ba. A kutatónő élő videokapcsolaton keresztül köszönte meg az elismerést.
Szüts Dávid harminchét éves molekuláris biológus egy londoni oktatói és kutatói állást cserél fel az MTA SZBK Enzimológiai Intézetében elnyert kutatócsoport-vezetői posztért. Szüts a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.
Bányai Krisztián harmincöt éves virológus az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A kutató az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik majd a programban. A kórokozó vírusok és mikroorganizmusok sokféleségére irányuló felméréseket végez, az újonnan leírt mikrobák kóroki szerepét tisztázó vizsgálatokat folytat, és a tervei között szerepel egyes betegségek kialakításában szerepet játszó kórokozók azonosítása is.
A legidősebb, 46 éves díjazott Báldi András ökológus a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésével és gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kutatásait folytatja, szűkebb témája a szántóföldi kezelés, a legeltetés és az ugaroltatás hatása vizsgálja a biodiverzitásra.
Két fizikus is van a kutatóintézeti díjazottak között. Egyikük Domokos Péter, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete tudományos tanácsadója. Domokos fő kutatási területe a kvantumoptika és a statisztikus fizika, célja a mikroszkopikus és a makroszkopikus testek közötti, az úgynevezett mezoszkopikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszerek kutatása.
Kovács Tamás György a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Fizikai Intézetének professzora, elméleti részecskefizikával, ezen belül az elemi részecskék és a közöttük fellépő alapvető kölcsönhatásokkal foglalkozik. A Lendület program keretében az Akadémia Atommagkutató Intézetében folytatja kutatásait.
Végül a kategória nyertese lett Surányi Balázs nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, akinek szűkebb szakterülete a mondattan.
Az egyetemekre pályázó nyertesek között két nőt is találni. Reglődi Dóra kutatóorvos, anatómus a sejtvédelem kutatója. A Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetében dolgozó kutató egy fehérjét, a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló PACAP-ot tanulmányozza az általa kialakított csoport tagjaival. A másik nyertes hölgy, Fekete Andrea is orvosi pályán dolgozik, gyermekgyógyász: a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja az MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nefrológiai kutatócsoportjában.
Kutatóorvos Bíró Tamás is, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Élettani Intézetének docense, a Sejt- és Molekuláris Élettani Laboratórium vezetője. Főként az emberi bőr sejtjeivel foglalkozik, kutatásaiban arra keresi a választ, hogy milyen szerepe van az úgynevezett „belső kannabisz rendszernek” a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában.
Szintén kutatóorvos Geiszt Miklós, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének docense. Geiszt a Lendület programban olyan fehérjék kutatására összpontosít, amelyek az úgynevezett peroxidáz enzimek családjába tartoznak. A peroxidáz enzimeknek jelentős mértékben járulnak hozzá a hidrogén-peroxid élő szervezetekben kialakuló hatásaihoz. Az ötéves kutatási program célja a peroxidazin, valamint peroxidazin-szerű fehérje működésének megismerése, ami a gyógyszerfejlesztés területén hozhat áttörést.
Martinek Tamás vegyész csoportjának kutatási területe az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismerése, illetve gyógyítása. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének docense a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja.
Kovács Mihály biokémikus tudományos érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. A kutató az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított kutatócsoportot, a Lendület programban arra törekszenek, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága, illetve a makroszkopikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között.
Zaránd Gergely fizikus a berlini Freie Universität és a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének tanára. Egyik fő érdeklődési területe a mikroelektronika fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú parányi áramkörök vizsgálata. Fizikus nyertes Derényi Imre is, aki biológiai fizikával foglalkozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetében. Fő szakterülete a molekuláris motorfehérjék működésem ezek a parányi gépezetek felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve, a sejtosztódáson keresztül, egészen az izmok összehúzódásáig.
Végül a legfiatalabb díjazott a 31 éves Ősi Attila, paleontológus. Ősi kutatócsoportjával az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület program révén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A fiatal kutató nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, Ősi Attila a Nature-ben is publikált.