„A nukleáris szakmában minden szokatlan esemény után le kell vonni a tanulságokat" – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy a bizottság ülésein a hivatalon kívül részt vesznek a gyártó üzem vezetői, valamint hatósági, kormányzati illetékesek is. A történteket szakmai, kormányzati és kommunikációs szempontból is elemzik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csütörtökön az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek. A magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy a kibocsátás messze a megengedett mérték alatt volt, és semmilyen kockázatot nem jelent a lakosság egészségére. 
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint pedig nem a csillebérci jód-131 izotóp szökése okozta több európai országban a nagyobb jódkoncentrációt.

A Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hogy hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131 izotóp. A csillebérci izotópgyár csütörtök reggel közleményben tudatta, hogy az elvárthoz képest hónapokon át nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp a laborjukból. A nyáron emiatt a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért azóta ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb szűrőket építsenek be.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közlése szerint a lakosság egészségére semmilyen kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft-től a légtérbe került jód-131 izotópnak. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek.