Roger Wiens a Curiosity ChemCam nevű műszerének vezető kutatója bejelentette, hogy megérkeztek az első kísérlet elemzésének eredményei. A NASA tudósai szombaton hozták nyilvánosságra az első lehetséges áldozat azonosítószámát: az N165-ös számú, Coronationnak elnevezett kis kőnek azóta már saját Twitter-oldala is van.

A Mars-járó végül kedden tüzelt először: a ChemCam tíz másodperc alatt harminc lézerimpulzust bocsátott ki az űreszköztől egy méterre lévő kődarabra. A mérés úgy működik, hogy a lézer felforrósítja a célpontot, a kamera a keletkező plazma felvillanásainak kiértékelése alapján állapítja meg annak kémiai összetételét. A mostani kísérletben a fény 6144 különböző hullámhosszú változatát sikerült regisztrálni az ultraibolya, a látható és az infravörös tartományban, ezek mindegyike tartalmaz valamilyen szintű utalást a felszabaduló kémiai elemekre.

A grafikonon láthatóak a különböző elemek emissziós vonalai: oxigén, szilícium, nátrium, titán mangán. A feltűnően magas széntartalom nem közvetlenül a kőből származik, hanem a Mars atmoszférájából. Hidrogént pedig csak az első lövésnél láttak, ami valószínűleg azt jelenti, hogy csak a kő felületén volt belőle, a belsejében nem.