A Curiosity a Mars felszínét fúrja meg, a Voyager űrszonda a Naprendszer határán jár, a Messenger nevű űreszköz pedig épp elkészült a Naphoz legközelebb eső bolygó eddigi legrészletesebb felszíni térképével. A Merkúrról készült szokatlanul színes felvétel 1000 fényképből áll össze, és természetesen nem a bolygó valós színeit mutatja, hanem a különböző formájú és anyagú felszíni formák által visszasugárzott elektromágneses sugárzás mennyiségét.

A képek az egyes felszíni képződmények különböző tulajdonságait, például az anyagösszetételt határozzák meg, így a kutatóknak arra is lehetőségük van, hogy megtippeljék az adott képződmény korát. A fiatal becsapódási kráterek világoskék vagy fehér színűek, a kék sötétebb árnyalatai a Merkúr kérgének kis visszatükröző képességű, idősebb anyagot jelzik. A barnás színek a lávaömlések alakította részeket mutatják meg. Látható egy kör alakú, nagy sárga folt is a bolygó északi féltekéjén, az a Caloris-medence, ami valójában egy hatalmas becsapódási kráter, ahol olyan nagy volt az erőhatás, hogy egyrészt láva tört a felszínre, másrészt kialakult egy két kilométer magas perem a kráter szélén. A vulkanikus tevékenységhez köthető felszíni formákat a narancssárgás színű területek jelzik.

A Messenger űrszondát 2004 augusztusában bocsátották fel a kaliforniai Cape Canaveral űrközpontból, és a 2008-as és 2009-es megközelítés után 2011 márciusában állt pályára a Merkúr körül. A misszió egy évesre tervezett időtartama alatt az egyéb típusú adatgyűjtés mellett 88 746 kép készült bolygóról, az épp tartó, további egy évvel meghosszabbított projekt célja még legalább 80 000 kép készítése. A Merkúrt korábban csak egy űrszonda látogatta meg, az amerikai Mariner–10, még a múlt század hetvenes éveiben.

A Messenger eredményei alapján igazolást nyert, hogy a Merkúr felszínén komoly nyomokat hagyott a bolygó vulkanikus tevékenységben gazdag múltja, de a küldetés alatt találtak jeget az égitest pólusainál, illetve a vékony légkörről is sikerült többet megtudni.