A start után nem sokkal letért az eredetileg kijelölt pályáról és látványos lángcsóvát húzva a földbe csapódott az az orosz Proton–M rakéta, amit hétfő éjjel lőttek fel Bajkonurból. Az indításkor rögzített felvételen jól látszik, hogy a hordozórakéta kileng, először balra, majd jobbra, közben elkezd forogni a hosszanti tengelye körül. Valószínűleg a hat hajtómű közül egy vagy több meghibásodott. A 680 tonnás, 53 méter magas rakéta teteje leszakadt zuhanás közben, az első gyorsítófokozat pedig még azelőtt tűzgolyóvá vált, hogy a földnek csapódott volna.

Az orosz hordozórakéták nem rendelkeznek olyan önmegsemmisítő töltetekkel, mint a nyugati változatok, így esély sem volt arra, hogy a szerkezetet még a becsapódás előtt veszélytelenné tegyék a szakemberek. A félperces repülés alatt az üzemanyagul szolgáló, mérgező aszimmetrikus dimetil-hidrazin és nitrogén-tetroxid mintegy harmada-negyede éghetett el.

Nem ez az első Proton–M, ami nem viszi fel a szállítmányt a tervezett magasságra. Most három navigációs műhold semmisült meg a balesetben (a GLONASS rendszer 48, 49 és 50 jelű, eredetileg 19 ezer kilométer magas pályán keringő tagja volt a raktérben). Az elmúlt két és fél évben öt alkalommal volt sikertelen indítás, 2010-ben pedig három másik GLONASS-műhold ment pocsékba, amikor a rosszul kiszámolt hajtóanyagmennyiség miatt a rakéták nem tudták elég magasra vinni őket.

A következő indítást július 21-re tervezték, akkor az európai ASTRA 2E műholdat vinné fel egy Proton–M, de valószínűtlen, hogy a most indított vizsgálat véget ér addigra.