Kedves olvasók, ez a cikk itt folytatódik a legfrissebb eseményekkel, kattintsanak, jöjjenek!
Kemény éjszakán van túl a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (mostantól csak 67P) nevű üstökös körül keringő Rosetta műhold földi irányítása, de a felmerült hibák ellenére végül úgy döntöttek, hogy magyar idő szerint 10 óra körül elindítják az üstökös felszínére leszálló szondát.
9:35 – A leszállóegység ROMAP nevű mérőműszeréről jött adat szerint -148 Celsius-fok van
9:46 – Elméletileg most kapcsolnak be azok az alkatrészek, amik szétválasztják a Philae-t és a Rosettát
9:48 – Ha minden jól megy, bekapcsolt a CONSERT nevű műszer is, ami tulajdonképpen egy radar, ami az üstökösmagot vizsgálja majd meg alaposan
9:51 – A darmstadti szakértők szerint délután 2 és 3 között jöhetnek meg az első képek a Philae-ről, ami ekkor a leszállás háromnegyedénél tart majd nagyjából
9:53 – A Philae átállt a saját, belső áramforrására. Innen már tényleg nincs visszaút, a leszállóegység tulajdonképpen már önmaga ura.
10:01 – Hogy ne legyen félreértés: ha a Philae levált, már levált, pár perc múlva jön meg az ezt visszaigazoló rádióüzenet az 510 millió kilométer távol lévő műholdról
10:04 – Elméletileg 2 órán belül fel kell épüljön a rádiókapcsolat a Philae-val, ekkor jöhetnek az első közvetlen adatok. A landolást visszaigazoló rádiójel elméletileg délután 5 óra után néhány perccel ér el hozzánk, fél órával a leszállás után, addig lehet izgulni.
10:11 – A Philae nagyjából 100 méterre lehet a Rosettától, „mostantól Newton irányít” - mondja egy szakember az ESA közvetítésében arra célozva, hogy a leszállóegység kizárólag a gravitációs erők hatását veszi igénybe a leszálláshoz, még az a fúvóka is elromlott, ami a felszínhez nyomta volna a leszállás után.
10:27 – Rádiókapcsolat nincs még vagy másfél órán át, de ha minden a tervek szerint megy, a Philae készített egy képet búcsúzóul, és nekiállt egy forgási manővernek, hogy a landoláshoz megfelelő helyzetbe állítsa magát
10:39 – Nem feltétlenül időponthoz kötött információ, de fontos tény, hogy a Philae energiaellátásáért felelős rendszert a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei tervezték és gyártották le. Ez a fontos műszer „kezeli az összes energiát, az akkumulátorokat és a napelemeket, kiszolgálja az egész űreszközt”, fogalmazott korábban Csurgai-Horváth László docens, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője
10:43 – A Rosetta az előzetes tervek szerint begyújtotta a rakétáit, hogy a szétváláshoz szükséges pályát elhagyva visszaálljon a 67P körüli biztonságos távolságra. A Rosettával 11:58-kor lehet majd legközelebb rádiókapcsolatot létesíteni
10:47 – Ha minden jól megy, a leszállóegység nagyjából mostanában végzett minden, a landoláshoz szükséges előkészülettel. Mivel még órákon át nem lesz vele kapcsolat, az is lehet, hogy meghibásodott és felrobbant az egész, de bízzunk abban, hogy nem
12:02 – Nagyjából mostanában kellene újra kapcsolatba lépni a Rosettával, hogy kiderüljön, mi van a leszállóegységgel, a németországi irányítóközpontban vágni lehet a feszültséget
12:11 – Az első kép nagyjából 12:40 és 13:30 között érkezik majd meg, de a telemetriai adatok szerint a műhold és a leszállóegység is rendben van, minden a tervek szerint halad
Éjjel, a Philae nevű leszállóegység műszereinek ellenőrzése közben derült ki, hogy a szerkezet tetejére szerelt fúvóka valószínűleg meghibásodott. Ez a miniatűr hajtóműként elképzelhető fúvóka arra szolgált volna, hogy leszálláskor az üstökös felszínéhez nyomja a szondát, hogy az ne tudjon elmozdulni a helyéről.
A hiba nem végzetes, de kritikus: végül a folytatás mellett döntött az Európai Űrügynökség németországi központjában dolgozó földi irányítás, de a Philae így már csak a három lábba szerelt, fúrószárszerű rögzítésben, illetve a szonda testéből kilökött rögzítőkapcsokban bízhat.
A keddről szerdára virradó éjjel döntései azonban nem a leszállásról, hanem a szétválásról szóltak, és mivel a fúvókák a leszállásnál okozhatnak gondot, az nem javított volna a helyzeten, ha nem lépnek tovább a szétkapcsolódással. Így aztán a fényképezőgépekkel és tudományos műszerekkel szerelt Philae a tervek szerint 9 óra 35-kor lekapcsolódik az őt eddig cipelő Rosettáról. Azt, hogy ez sikerült-e, a Föld és a műhold közti hatalmas távolság miatt csak 10 óra 3 perckor tudjuk meg, eddig tart a rádiójelek útja az űrben.
A küldetés során a két szerkezet összesen több mint 6 és fél milliárd kilométert tett meg. A műholdat még 2004-ben lőtték fel, azóta a Föld, aztán a Mars körül végrehajtott parittyamanőverekkel hajították a Földtől mintegy 510 millió kilométerre lévő 67P-hez. A Rosetta hetekkel ezelőtt állt pályára az üstökös körül, folyamatosan tanulmányozta azt, hogy a szakemberek kiválaszthassák a legmegfelelőbb leszállóhelyet.
A leszállás nem megy majd gyorsan, a Philae a sikeres leválás után még nagyjából hét órán át repül, míg eléri a számára kijelölt, nagyjából egy négyzetkilométeres célt. Ez alatt a hét óra alatt az irányítóknak tulajdonképpen semmilyen befolyása nem lesz a Philae-re, még az sem biztos, hogy a leszállóegység és a Rosetta között létrejön a rádiókapcsolat. Amúgy ha ez a kapcsolat nem jön létre, az tulajdonképpen a küldetés végét is jelenti egyben.
Ha sikerül, a landolás történelmi jelentőségű lesz: az emberiség még soha nem figyelt meg ilyen közelről üstököst. A felszínről és a felszín alól vett minták elemzése nagy előrelépést jelenthet a világegyetem kialakulásának megértésében, de az sem utolsó dolog, hogy fényképeket készíthetünk egy üstökös felszínéről. A szakemberek nagyon bíznak abban, hogy a leszállóegység később is a helyén marad, hogy a Naphoz közelítő, vagyis valószínűleg megolvadó-széttöredező üstökösön újabb méréseket végezhessenek és újabb fényképeket készíthessenek.
A leszállásról, illetve az ahhoz vezető folyamatról élő közvetítést is nézhet, az ESA darmstadti központjából érkező élőképen, amit ide kattintva érhet el.