Két szokatlan jelenséget is észlelt a NASA Mars körül keringő űrszondája. A Maven egy porfelhőt és ultraibolya sarki fény is megfigyelt a bolygón.

A porfelhő önmagában nem lenne meglepő, egyelőre viszont nem tudják, honnan került oda, a bolgyó felszínétől 150-300 kilométerre. A Maven tavaly szeptemberben állt pályára, a nagy vékony felhőréteg azóta ott van ugyan, de ez még nem elég hosszú idő arra, hogy meghatározzák, átmeteneti vagy állandü jelenségről van-e szó. Az eredetéről több feltételezésük is van a kutatóknak. Származhat magáról a Marsról, az egyik holdjáról, hozhatta messzebbről is a napszél, vagy lehet a Nap körül keringő üstököstörmelék is.

Ha a por az atmoszférából származik, az azt jelenti, hogy valamilyen alapvető marsi légköri folyamat eddig elkerülte a figyelmünket.

– mondta Laila Andersson, a Coloradói Egyetem tudósa. Azt viszont tudják, hogy még a fenti hipotézisek se magyarazzák azt, hogy a porfelhő hogyan jutott el oda, ahol a Maven észlelte.

A másik érdekes jelenség egy ragyogó ultraibolya sarki fény, amely ugyan látványosabb, mint egy porfelhő, viszont sokkal kevésbé titokzatos. A tudósok karácsonyi fénynek becézik, mert épp tavaly karácsony előtt észlelték, ekkor öt napon át világította meg a bolgyó északi féltekét. Ugyanúgy keletkezik, mint a földi sarki fény, a légkörbe behatoló és azt ionizáló töltött részecskék gerjesztették. Ezek a részecskék a Föld esetében a napszélből származnak, a marsi változatnál is ez a legvalószínűbb forrás.

A Földet a magnetoszféra védi a naptevékenységtől, a Mars viszont évmilliárdokkal ezelőtt elvesztette ezt a mágneses mezőt, ez az oka annak, hogy ott sokkal alacsonyabban is jelentkezhet sarki fény. A most észlelt fény ugyanakkor még a kutatók szerint is szokatlanul alacsonyan tűnt föl, ami arra utalhat, hogy a légkörbe hatoló elektronok különösen erős töltéssel rendelkezhetnek.