Kihirdette a Lendület program 2015-ös nyerteseit a Magyar Tudományos Akadémia. A friss díjazottak a nyelvtudománytól a génkutatáson át a kiberfizikáig a legkülönfélébb területen folytathatják a munkát – a programnak köszönhetően itthon, nemzetközi színvonalon. Az idén megalakuló 12 új kutatócsoporttal együtt már több mint száz kutatást támogat az MTA, de Lovász László elnök szerint van még mit tenni.
Idén hetedik alkalommal ítéltek meg kutatási támogatást a Lendület kereteiben. A program még Pálinkás József MTA-elnöksége alatt indult 2009-ben, azzal a céllal, hogy a színvonalas kutatási lehetőség biztosításával ösztönözze a fiatal kutatók hazatérését és itthon tartását, egyúttal a hazai kutatási élet vérkeringését is felpezsdítve. Tavaly először már külföldi kutatót is hozott Magyarországra a program.
2014-ig 97 kutatócsoport alakult. Idén lépte át a százas határt a támogatott csoportok száma: az idei 12 díjazottal már 109 kutatásnak ad lendületet az MTA. Az idei díjazottakat is öt éven keresztül támogatják majd a rendelkezésre álló 400 millió forintos keretből. A nyerteseket 64 érvényes pályázatból választották ki. Három pályázót az önálló pályájukat elkezdő fiatal kutatóknak szóló Lendület I. kategóriában díjaztak, kilencen pedig a már elismert, 35-45 év közötti kutatóknak kiírt Lendület II. kategóriában nyertek.
Lovász László, az MTA elnöke a szerda délelőtti eredményhirdetés megnyitójában elmondta, hogy kivételes fontosságúnak tartja a programot a magyar tudományos élet fellendítésében. A méltatás mellett viszont azt is kiemelte, hol lehetne még javítani a kiíráson:
Ezenkívül Lovász a tudományos eredmények szélesebb körű megismertetésének fontosságát is kiemelte. Mint mondta,
a nyertesek ne csak a tudományból, de a tudományos közéletből is vegyék ki a részüket.
Adamik Béla nyelvész a díj átvételekor Márai Sándor gondolatát idézte, miszerint a lehetőség olyan, mint egy puma, az erdőben rejtőzve várja, hogy előugorjon. Adamik szerint
Alighanem arra gondolhatott, hogy a program jóvoltából négy kutató tért haza külföldről – amerikai, kanadai, francia munkahelyéről –, hogy itthon folytassa a tudományos munkát. Pásztor Gabriella fizikus például az oklevél átvételekor megköszönte, hogy tizenöt év után hazatérhet a családjával. Szilágyi Róbert Károly vegyész is jönne már, de ő egyelőre csak videoüzenetben tudott bejelentkezni, mert az Egyesült Államokban tanít, ahol még javában tart a félév.
De olyanok is vannak köztük, akik korábban jöttek haza, és a Lendület tette lehetővé, hogy ne kelljen megint távozniuk. Simon Ferenc fizikus elmondta, hogy a Lendület tartotta egyben a nemzetközi kutatócsoportját, így nem kell külföldre mennie, hogy együtt folytathassák a kutatást.
Persze a díjazás felelősséggel is jár. Tory Kálmán orvos szerint eddig csak a kutatási kíváncsiság hajtotta a munkájában, ezentúl viszont a hazai tudományos élet aktív alakítója is egyben.
Adamik Béla nyelvész a csapatával olyan digitális adatbázison dolgozik, amelyben császárkori latin szövegeket gyűjtenek össze. Ezek elemzésével jobban megérthetővé válik a latin nyelv történeti változása, illetve az újlatin nyelvek kialakulásának folyamata.
Hangya Balázs kutatóorvos az Alzheimer- és Parkinson-kórhoz hasonló neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Azt vizsgálja, hogy a különböző típusú kéreg alatti magvak hogyan vesznek részt a figyelem és a tanulás folyamataiban, és hogy ezek mesterséges stimulációja hogy járulhat hozzá az ilyen betegségek hatékonyabb kezelésében.
Kiss Viktória régész a bronzkori Európában kialakult társadalmi egyenlőtlenségek okaival foglalkozik. Régészeti és természettudományos módszerekkel vizsgálja, hogy a kor átalakuló kapcsolatrendszerei és gazdasági viszonyai hogyan járulhattak hozzá a változásokhoz.
Mátés Lajos biológus azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá a környezeti tényezők a rák kialakulásához, és e kapcsolat alapján hogyan lehet hatékonyabban megelőzni a daganatos megbetegedéseket.
Pásztor Gabriella fizikus a részecskefizika Standard Modelljének pontosabb megértésén dolgozik. Csapatával a CERN Nagy Hadronütköztetőjének adatai alapján vizsgálja az elemi részecskék és a kvarkanyag tulajdonságait.
Rásonyi Miklós matematikus a véletlenen alapuló, ezért bizonytalan kimenetelű pénzügyi folyamatokat kutatja. Célja e folyamatok emlékezetének megértése, vagyis olyan modell kidolgozása, amely a múltbeli adatok alapján megbízhatóságot kölcsönöz a rendszernek, és megalapozottabb döntéseket tesz lehetővé.
Simon Ferenc fizikus a technológiai fejlődés tempóját leíró Moore-törvény fenntarthatóságát vizsgálja. Nanotechnológiai és spintronikai eredményei új informatikai infrastruktúrák megalkotásához árulhatnak hozzá.
Székvölgyi Lóránt biológus a kromoszómák térbeli szerkezetének kialakulását kutatja, arra keresve a választ, hogy a tyúk vagy a tojás, vagyis az örökítőanyagnak a szerkezete vagy a funkciója alakult-e ki előbb.
Szilágyi Róbert Károly vegyész a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás közötti kapcsolatokat kutatja. A kémiai folyamatok tervezhetőségét szeretné elősegíteni jelenlegi tapasztalati ismereteket tudományos alapra helyezésével.
Tory Kálmán orvos a monogénes gyermekkori betegségek kialakulásának okait vizsgálja a beteg gyerekek összes génjének egyidejű szekvenálásával.
Weisz Boglárka történész a középkori Magyar Királyság pénzügyi és gazdasági rendszerét, illetve a korabeli Európában betöltött központi szerepét vizsgálja.
Varró Dániel mérnök-informatikus a kiberfizikai rendszerek vizsgálatával foglalkozik. Csapatával az okoseszközök és beágyazott rendszerek (pl okosautók) hatékonyságát és megbízhatóságát vizsgálják.
Varró Dániel az eredményhirdetés után az Indexnek elmondta, hogy a fizikai környezet és a felhőszolgáltatások kapcsolatára épülő kiberfizikai rendszerek vizsgálata viszonylag fiatal kutatási terület. Magyarországon az utóbbi pár évben indult be, az MTA SZTAKI-n, a ELTE-n és a BME-n foglalkoznak vele. A terület számos részkérdést foglal magában, Varróék elsősorban a rendszertervezéssel foglalkoznak.
Varró a kutatás három főbb irányát említette: a kiberfizikai rendszerek tervezését, ellenőrzését és optimalizálását. Az ellenőrzésre példaként az okosautók rendszereit hozta fel. Mint mondta, az autógyártóknak eddig is nagyon komoly biztonsági kritériumoknak kellett megfelelniük, és
attól, hogy egy autó önjáróvá válik, még meg kell tudnia állni a piros lámpánál.
Ugyanakkor a tervezés és ellenőrzés korábban zárt rendszerben folyt, ami minden esetben egyértelmű válaszreakciót eredményezett. A felhőszolgáltatáshoz csatlakozó okosautók nyílt rendszerében viszont azok a peremfeltételek, amelyek a helyes működést eddig garantálták, nem állnak fent. Így új kutatási kérdésekhez jutunk, amelyek eddig a rendszerek zártsága miatt nem merültek fel.
Varró egy másik példaként az intelligens otthonok tervezését említette. Szerinte érdemes lehet magasszintű programozási nyelvek létrehozásán gondolkodni, amelyekkel a felhasználó otthon is össze tudja állítani – akár programozási tudás nélkül – a saját igényeinek megfelelően működő otthont.
A mesterséges intelligencia (MI) veszélyeire figyelmeztető, egyre hangosabb aggályokkal kapcsolatban Varró elmondta, hogy nemcsak az MI-vel, de minden új kiberfizikai rendszerrel kapcsolatban felmerül a biztonság kérdése. Az új technológiák előbb-utóbb biztosan megjelennek, akár vannak biztonsági kockázataik, akár nem, ezért fontos szerinte ezeket a kockázatokat kutatni.
Reméljük, hogy a kutatási eredmények ezeknek a rendszereknek a biztonságát, illetve a beléjük vetett bizalmat is növelhetik
– mondta Varró.