A másodpilóta okozta a Virgin civil űrvállalat tavalyi, egy halálos áldozattal járó balesetét az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal vizsgálatának előzetes eredményei szerint. Ez a jelentés azonban azt is kimondja, hogy a cég hibát hibára halmozott, és nem vette figyelembe azt az alaptételt, amely szerint ha csak egyetlen lehetőség is marad a hibára, az ember előbb-utóbb el is fogja követni azt.
Tavaly októberben, néhány másodperccel a rakétahajtómű beindítása után 15 kilométer magasban darabokra tört a Virgin Galactic civil űrvállalat SpaceShipTwo nevű gépe.
Az azóta folyó, most véget ért vizsgálat kiderítette, hogy a másodpilóta túl hamar állította át a SpaceShipTwo nevű speciális repülő különlegesen kialakított, kétállású farokrészét a repüléshez használt módról a visszatérést segítő állásba. A gép ekkor pár másodperce repült csak szabadon, nem sokkal korábban vált le az őt addig hordozó repülőgép hasáról, és gyújtotta be a rakétahajtóművet, ami egészen a világűr széléig repítette volna.
A vizsgálat szerint a visszatérő módba kapcsolt farokszárny miatt hirtelen fellépő erők tépték darabokra a gépet, azonban a hibát nem lehet kizárólag a másodpilóta számlájára írni. A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a Virgin tervezési hibát vétett, amikor a gépet nem biztosították be valahogy egy ilyen súlyos következménnyel járó hiba ellen. A megszólalók szerint
A SpaceShipTwo a tervek szerint a két pilóta mellett hat utast, egész pontosan űrturistát tud a világűr határához szállítani, hogy a súlytalanság megtapasztalása után kis idő múlva visszatérjen a Földre. A tavaly októberi, végzetes kísérlet volt az űrrepülő negyedik olyan tesztje, ahol a rakétát is begyújtották. A különlegesen kialakított repülő több érdekes megoldást is alkalmaz.
Nem a földről indul, egy repülő viszi 48 ezer láb (14,3 kilométer) magasba, ahol az űrhajó leold, majd némi süllyedés után bekapcsolja a rakétahajtóművet. A gép ekkor kezd el az űrbe tartó járművekhez hasonlóan működni: éles pályán, a hangsebesség háromszorosával emelkedik az űr határáig. A visszatérés sem hagyományos módon történik, itt kap szerepet a tavaly októberi balesetet okozó, kétállású farokrész. A zuhanás egy részében ugyanis a gépet úgy stabilizálják és lassítják, hogy a farokrész 65 fokos szöget zár be a gép törzsével. A tervezők ezt a megoldást a tollaslabdáktól lesték el, és a tesztek igazolták is az elképzelést: a gép 75 másodperc alatt 4500 métert süllyedt minden gond nélkül egy 2011-es teszt során.
A tragédiához az kellett, hogy a másodpilóta, Michael Alsbury túl korán kapcsolja át a farokrészt a hagyományos állásból a tollaslabda alakúra. A start után alig 14 másodperccel a gép a hirtelen fellépő, ellentétes irányú erők miatt egy szempillantás alatt darabokra szakadt. A gép kapitánya, Peter Siebold csodával határos módon kizuhant a gépből, és nagyjából annyi időre tért magához, hogy kihámozza magát az ülésből. A pilóta ernyője ezután automatikusan kinyílt a megfelelő magasságban, és a férfi a Mojave-sivatagban ért földet, ahol az első fájdalmas mozdulatok után inkább úgy döntött, hogy mozdulatlanul feküdve várja meg a mentőcsapatot. A jobb keze és kulcscsontja több helyen is eltört, és a szeméből még hetekkel később is szedegették a repülő darabkáit annak ellenére, hogy az első vizsgálat nem talált semmit ugyanott. A másodpilóta nem volt ilyen szerencsés, őt a gép roncsai között találták meg holtan.
A hatóság teljes jelentését még nem adták ki, a most közölt adatok a 250 oldalas teljes jelentés előzetes részletei. A vizsgálat a gép gyártóját, a Scales Composite nevű céget is felelőssé teszi, amiért nem terveztek megfelelő biztonsági intézkedéseket a végzetes pilótahibák esetére. „A Scales Composite a tervezés során egyszerűen nem gondolta, hogy a pilóták valaha átállítják a farokrészt még azelőtt, hogy a gép elérné a biztonságos sebességet, a hangsebesség 1,4-szeresét, így nem is iktattak be semmilyen jelzést vagy megelőző megoldást a gépbe az ilyen esetekre.”
A vizsgálók az engedélyezési hatóság felelősségére is kitértek. Kiderült, hogy a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) nem a kellő alapossággal vizsgálta meg a Scaled engedélykérelmét, pedig egy átfogó vizsgálat során felmerültek volna olyan aggályok, amelyek megakadályozhatták volna az ilyen jellegű baleseteket.
A gép gyártója abban is hibás volt, hogy sem a képzésben, sem a repülés előtti eligazításon, sem a kézikönyvben nem figyelmeztette külön a pilótákat a farokrész korai átállításának veszélyeire. Természetesen a két veterán pilóta pontosan tudta, milyen következményei vannak az alkatrész hibás használatának, de a baleset előtt közvetlenül tapasztalt körülmények váratlanul érték őket. A gép szokatlanul rázkódott és a gyorsulás sem a vártnak megfelelően alakult, a másodpilóta így hiába volt mindenki szerint felkészült és végletekig szabálytisztelő, hibázott egyet.
A vizsgálatot végzők szerint a balesetet közvetlenül pilótahiba okozta, de tervezési, engedélyeztetési, felügyeleti és képzési mulasztások kellettek ahhoz, hogy ebből az egy hibából katasztrófa legyen. A közlekedésbiztonsági hatóság tízpontos javaslatában ezért többek között azt írta le, hogy mind a gép gyártójánál, mint az űrutazásokat szervező Virgin Galacticnál személyi és munkafolyamatokat érintő változásokat kell bevezetni. A tervezés és a képzés során olyan embereket kell alkalmazni, akik felügyelik, hogy a humán faktort a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik majd a jövőben. A farokrész működését is átalakítják, hogy a jövőben csak akkor lehessen átkapcsolni, ha az már nem életveszélyes - ezt a fejlesztést már a vizsgálat előtt elvégezték a gép tervein.
A Virgin Galactic a baleset ellenére továbbra is az űrturizmus beindításán dolgozik. Röviddel az októberi baleset után már meg is kezdték a következő gép építését, pontosabban a lehető legjobban megpróbálták felgyorsítani az akkor már a gyártás korai szakaszában járó projektet. Richard Branson, a cég milliárdos igazgatója elmondta: soha nem fogják elfelejteni Michael Alsbury tragédiáját, de most, hogy a hatósági vizsgálat befejeződött, megint teljes erejükkel azon kell dolgozzanak, hogy az eddigi erőfeszítések és áldozatok ne vesszenek kárba.
A Virgin Galactic elég sok jegyet eladott már az évek során az egyre inkább későbbre tolódó első néhány repülésre. A 200 ezer dolláros utazásra hírességek egész sora váltott jegyet, és sokan a balesetek ellenére is kitartanak a cég mellett. Igen, balesetek, mert nem ez volt az első, halálos áldozattal járó esemény a Virginnél: 2007-ben egy hajtóműteszt során hárman meghaltak és hárman megsebesültek, mikor felrobbant egy 4500 kilogrammos, dinitrogén-oxidot, vagyis kéjgázt tartalmazó tartály. Az ekkor tesztelt hajtóművet később lecserélték egy biztonságosabb változatra, amely már oxidálószerrel segíti a hajtóanyag égését.
A program tudományos jelentősége erősen megkérdőjelezhető. A Virgin ugyan pályázott a NASA-nál egy olyan kísérletsorozat elvégzésére, ahol a rakományt nem kell pályára állítani, mert a szállított kísérleti eszközöknek csak néhány percnyi súlytalanságra van szükségük az eredményekhez, de erről az együttműködésről egyelőre nincsenek pontosabb információk.