Jóval változatosabb képet mutatna az állatvilág, ha az ember nem lenne, derült ki ismét egy dán kutatásból. A szakemberek arra keresték a választ, hogy vajon a ma létező állapotokhoz képest mi lett volna, ha az emberiség nem terjeszkedik el a világban mindenhol. Kiderült, hogy tulajdonképpen nincs más befolyásoló tényező, csak az emberiség az, ami hatással van a biodiverzitásra egy adott területen (természetesen akkor, ha leszámítjuk az olyan alapvetéseket, mint hogy a sivatagban kevesebb állat él, mint az erdőkben).

A tanulmány két érdekesebb részt is tartalmaz. Az egyik az a térkép, ami az emlősök emberiség nélküli, feltételezett elterjedését és gyakoriságát mutatja. A statisztikai módszerekkel elvégzett számítások alapján készült térképen látszik, hogy Európa igazi természeti vadaspark lehetne, ha az ember jelenléte miatt nem szűkülne le az állatok élettere.

A kutatók szerint mára tulajdonképpen csak a hegyekben maradt meg a természeteshez közeli állapot, mindenhol máshol az ember a szűk keresztmetszet. Jó példa erre az európai medve- és farkaspopuláció, amely jórészt kizárólag hegyekben él, de nem azért, mert a hegyekben élő medve- vagy farkasfajok sikeresebbek, hanem mert már csak ott van nyugtuk az embertől.

A tanulmány egy másik fontos megállapítása, hogy bár sokan gondolnak úgy Afrikára, mint a tökéletes természeti adottságok miatt még ma is virágzó faunájú helyre, valójában csak azért van ott még mindig kiugróan sok állat, mert a mostoha körülmények miatt csak lassan épül ki az emberi tevékenységekhez szükséges infrastruktúra. Máshogy fogalmazva nem azért van Afrikában sok emlős, mert ott kivételesek a körülmények, hanem mert az ember ott még nem irtotta ki őket teljesen. Még.