Hamarosan hivatalosan is lemondanak a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösön landolt Philae leszállóegységről, mert a legutolsó próbálkozás sem járt sikerrel a kapcsolatfelvételre. A kutatók még próbálkoznak január végéig, de egyre kevesebb az esély. Az üstökös egyre távolodik a Naptól, egyre zordabbak a körülmények. Valamikor januárban éri el azt a pontot, amikor túl hideg lesz a Philae műszereinek és a sötétség miatt esély sem lesz arra, hogy a napelemtáblákból energiát szerezzen.

Az Európai Űrkutatási Hivatal még egyszer, utoljára megpróbált kapcsolatba lépni a leszállóegységgel. Speciális jelet küldtek neki, amely elvileg a lendkereket pörgetné fel, ezzel más pozícióba kerülne és talán képes lenne válaszolni. Egyelőre azonban nem reagált.

Stephan Ulamec, a Philae-t irányító csoport vezetője azt nyilatkozta, hogy a jobbik esetben a Philae megkapta a jelet és elmozdult, de a megrongálódott jeladó nem tud üzenetet küldeni. De azt is hozzátette, hogy sokkal valószínűbb, hogy nem is kapta meg a jelet.

A Rosetta űrszondát 2004-ben indította útnak az ESA a 67P/Csurjumov-Geraszimenko közvetlen közelébe azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az üstökös aktivitását. Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökös körül, leszállóegysége november 12-én landolt az égitesten. A Philae a tervezett célpontja helyett egy árnyékos mélyedésben szállt le. Mivel kevés napfény érte, 54 órányi működés után lemerültek az akkumulátorai, és 7 hónapra hibernálta magát. Júniusban éledt fel, és számtalan tudományos adatot küldött a földi irányítóközpontnak. Utoljára július 9-én adott életjelet magáról.

Egy korábbi, 2015.december 22-i (a nagyközönség felé nem publikált) esemény adott okot izgalomra legutóbb, a kutatás résztvevői automata üzenetet kaptak arról, hogy a leszállóegység jeleit foghatták. Nagyon gyenge és egyszeri jel volt, de elég volt ahhoz, hogy a kutatók még egyszer megpróbálják a kapcsolatfelvételt.

Baksa Attila, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Űrkutató Csoportjának tagjaként aktívan részt vesz a Rosetta Műveleti Központ munkájában. Ők fejlesztették a leszállóegység agyát, a központi hibatoleráns számítógépet és annak szoftverét. Ő most azt mondta nekünk, hogy az üstökös körül keringő Rosetta űrszonda vevői (a Philae irányába) egy jó ideje már folyamatosan research módban vannak, így nem csak bizonyos pályaszakaszokon próbálják a Philae esetleges jeleit fogni, hanem folyamatosan figyelik azokat.