Kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava, az egykor 2800 négyzetkilométeres Poopó-tó - írja az MTI. A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján elhelyezkedő, sekély, sós vizű tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat szeszélyei,

Víctor Hugo Vásquez, Oruro tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig 2 százaléka maradt a Poopó-tóban, maximális mélysége egykor az öt métert is elérte. A szakértők szerint 75 madárfaj hagyta el a vidéket.

Ez a jövő klímaváltozásának előképe.

- mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is. A pusztulás egyik legaggasztóbb oka az El Nino éghajlati jelenség,

• A víz eltűnésének másik legfontosabb oka a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági célokból.
• A hőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent mellékfolyóinak vízhozama, üledékük azonban nőtt. Egy német konzorcium kutatása szerint a Poopó 2013-ban 161 milliárd literrel kevesebb vizet kapott, mint amennyire szüksége lett volna egyensúlya fenntartásához.
• Környezetvédelmi szakértők és helyi aktivisták szerint a kormány rosszul kezelte a törékeny vízforrásokat és figyelmen kívül hagyta a bányászat okozta súlyos szennyezést. Miután 2014 végén több ezer hal pusztult el a tóban, a tartományi fővárosban, Oruróban lévő Műszaki Egyetem vizsgálatai alapján kiderült, hogy a tóban veszélyesen magas a nehézfémek, például a kadmium és az ólom mértéke. A folyamat visszafordíthatóságának reményében Evo Morales, Bolívia elnöke 140 millió dollárt kért az Európai Uniótól víztározó létrehozására és a tó mellékfolyóinak, többek között a Poopót a Titicaca-tóval összekötő Desaguadero kotrására.

Az elmúlt három évben a tó vizének csökkenése miatt több mint száz család adta el birkáit, alpakáit és lámáit, vált meg halászhálóitól és hagyta el a tó melletti falut, Untavit, ahol csak az idősebbek maradtak.