Folytatódik az amerikai hadsereg miniűrhajójának fejlesztése. Az XS-1 (Experimental Spaceplane, kísérleti űrrepülő) elnevezésű program célja, hogy olyan gépet tervezzenek, amely képes tíz nap alatt tízszer repülni, de egy-egy küldetés nem kerül többe ötmillió dollárnál.

Ezt a két cél elég körülményesen érhető el, ha nagyjából tudjuk, hogy működik az űrrepülésben az újrafelhasználás. Bár léteznek alkatrészek, nagyobb alkotóelemek, vagy épp egész rakétafokozatok, melyek többször használhatók, két repülés között nagyon alapos vizsgálatokkal ellenőrzik, hogy nincs-e olyan sérülés vagy kopás, ami miatt le kell fújni a következő indítást.

Az XS-1 esetében ezt akarják valahogy megoldani. A fejlesztéseket a védelmi hivatal égisze alatt működő DARPA végzi. A munkálatok már folynak, három különböző dizájnon is dolgoznak a mérnökök. A mostani kiírás arra szólította fel a három csoportot, hogy összegezzék a terveket, és július 22-ig nyújtsák be azokat a döntőbizottságnak. A bizottság 2017 elejéig választja ki azt a csoportot, amelynek terveit tovább kell majd vinni. A fejlesztők között igazi nagyágyúk vannak: a Virgin Galactic a Northrop Grummannel közösen indult, a Boeing a Blue Originnel közösen pályázik, a harmadik csoportot pedig a Masten Space Systems és az XCOR Aerospace alkotja. Mindhárom pályázó közzétette már korábban, hogy nézne ki az XS-1, ha őket választja a DARPA. Érdekesség, hogy a pályázat nem zárt, vagyis a három már ismert csapaton kívül bárki nevezhet, aki megfelel az előírásoknak.

A DARPA szerint a fejlesztésnek négy technikai célja van. Az első kettő a már említett tíz nap alatt tíz repülés, illetve küldetésenkénti ötmilliós határ. A harmadik elvárás, hogy a robotirányítású gép képes legyen 680-1360 kilogramm hasznos terhet Föld körüli pályára vinni. A negyedik, hogy ezt ott pályára is tudja állítani. Az űrhajó elsősorban műholdak pályára állítását segítené.

A fejlesztés válasz lehet az egyre szűkülő forrásokra és büdzsékre. Egy műhold pályára állítása ma hosszú tervezést és óriási költségvetést igényel, így elég sokat érhet egy olcsó és hatékony rendszer, ami kiváltja a mostani megoldásokat. Az XS-1 leegyszerűsítené és olcsóbbá tenné a most elképesztő pénzeket elégető műholdfelbocsátásokat, a DARPA szerint önmagában az sokat számítana, hogy nem kellene fenntartani az elképesztően drága infrastruktúrát.

Az XS-1 lehet az út a rutinszerűbb, alkalmazkodóképes és megfizethető űrprogramok felé, foglalta össze a DARPA a program lényegét. A 2013-ban indul kísérletnek három fázisa van. Mostanában járunk az első, tervezési-pályázati fázis végén, hamarosan indul a kiválasztás és a nyertes pályázat demonstrációs gépének megépítése, az első felszállás valamikor 2020 körülre várható.

Közben természetesen folytatódik a DARPA másik, kísérleti robotűrhajós projektje is: az X-37B hat éve teljesít több hónapos küldetéseket, azonban hogy ezeknek mi a pontos célja, nem igazán lehet tudni, mert az esetek többségében bizalmas adatként kezelik, mit pakolnak a gép csomagterébe.