Májusban a génkutatás legnevesebb kutatói titokzatos találkozót tartottak a Harvard Egyetemen, ami nagy felbolydulást keltett, mert azt már akkor is lehetett tudni, hogy a téma a szervezet teljes örökítő információját tartalmazó emberi genom mesterséges előállítása volt. A kutatók akkor azt mondták, nincs itt semmi titkolózás, csak azért nem verték nagy dobra a találkozót, mert még elbírálás alatt állt a kapcsolódó tanulmány, és a megjelenése előtt nem akarták telekürtölni vele a médiát.

Most viszont itt a bejelentés:

A HGP-Write nevű projekt célja, hogy ellenállóvá tegyék a szervezetet a betegségek, például a rák ellen, új vakcinákat dolgozzanak ki, illetve beültethető szerveket állítsanak elő.

Mindennek a kulcsa a CRISPR-Cas9 vagy csak röviden CRISPR néven ismert DNS-szerkesztő módszer, amely alig pár éve robbant be a tudományos életbe, de máris a genetikát forradalmasító svájci bicskaként emlegetik, és tavaly a Science folyóirat is megválasztotta az év tudományos áttörésének. Emberi magzatok génjeit is ezzel a módszerrel manipulálták először a világon tavaly áprilisban.

Ha mindez meglehetősen aggályosan hangzik önnek, akkor ezzel messze nincs egyedül. A CRISPR-rel kapcsolatban sok tudós is felhívta már a figyelmet arra, hogy a nagy ígéretek mellett óriási kockázatokkal is jár, hiszen teljesen új területről van még mindig szó. Az új projekt ezért arra is hangsúlyt fektet – és konkrét forrásokat áldoz –, hogy a génszerkesztéssel és az emberi gének létrehozásával kapcsolatos etikai kérdésekkel foglalkozzon.

A HGP-Write projektet az a harvardi George Church vezeti, aki a génszerkesztés egyik úttörője, és már eddig is a gyakorlati alkalmazás egyik fő szorgalmazója volt. Ő volt a vezetője például annak a kutatásnak is, amelyben mamut-DNS-t ültettek egy ma élő elefántba.

A projekt tíz évre tervez, tehát legalább ennyi idő még, amíg bármilyen eredménye lehet a munkának, de izgalmas idők elé nézünk, annyi biztos.