Új bizonyítékok támasztják alá, hogy a Szibériából Alaszkába átkelő embercsoportok nem az amerikai szárazföld belsejében, hanem a nyugati partok menték indultak el dél felé - írja az MTI.

Az amerikai kontinens az után kezdett benépesülni, hogy az első emberek átkeltek a Bering-földhídon Szibériából Alaszkába. Hatalmas jégtakaró vágta el akkoriban az útjukat a déli területek felé, ám sokáig úgy vélték a tudósok, hogy a mai Kanada nyugati részén keletkezett egy jégmentes folyosó, amelyen dél felé tudtak vándorolni.

A Nature tudományos lapban megjelent tanulmány újabb bizonyítékokkal vonja kétségbe a szárazföld belsejében lezajlott migráció feltevését. A kutatók szerint a folyosó alkalmatlan lehetett a vándorlásra legalább 12 600 évvel ezelőttig, mert nem volt benne elegendő növény és vad, ami táplálta volna a hosszú úton az embercsoportokat.

Ennél viszont sokkal korábban, már legalább 14 700 éve megérkezhetett az ember Dél-Amerikába, tehát egy másik útvonalon kellett oda eljutniuk. A tanulmány szerzői úgy vélik, az első emberek a csendes-óceáni partok menték vándorolhattak dél felé, szárazföldön és vízi úton.

A Cambridge-i Egyetem Eske Willerslev vezette kutatócsoportja a kanadai Brit Kolumbia két tavának ősi üledékmintáit elemezte, pollen és állati DNS után kutatva, és ez alapján állapította meg, hogy a Sziklás-hegységtől keletre húzódó szárazföldi folyosó környékén csak 12 600 évvel ezelőtt kezdtek megjelenni a táplálékként hasznosítható állatok, a bölények, mamutok és nyulak. Ha errefelé vándoroltak volna be az első emberek, akkor jóval később érték volna el Dél-Amerikát.