A beszéd feldolgozásának agyi háttere már jóval az ember előtt kialakulhatott az evolúció során – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai. A magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, az eredményeiket a rangos Science folyóirat közölte. A kutatók a kísérletben részt vevő állatok agyának fMRI-vizsgálata alapján arra jutottak, hogy
Akárcsak az emberek, ők is a bal agyféltekéjükkel dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak. Mindez arra utal, hogy a szavak feldolgozását támogató idegi mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak, mint azt eddig gondoltuk, és nem csak az emberi agyra jellemzőek. Vagyis egy beszédingerekben gazdag környezetben, mint amilyenben a kutyák is élnek, a szójelentés reprezentációi megjelenhetnek az agyban, még egy beszédre képtelen, nem főemlős faj esetében is.
„A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, amelyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak” – mondta a kutatást vezető Andics Attila, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának agykutatója.
Néhány éve már írtunk a magyar kutatócsoportról, ugyanők keresték a választ arra, hogy miért tud az ember és a kutya ilyen hatékonyan együtt élni, hogyan tudnak ennyire közel kerülni egymáshoz. Már akkor megfigyelték, hogy a korábban gondoltnál jobban hasonlít az agyuk a miénkhez abban, ahogy a hangokat feldolgozzák, illetve ahogy az érzelmekre reagálnak. A mostani kutatás ennek a megkezdett munkának a folytatása.
„Tizenhárom családi kutyát tanítottunk meg arra, hogy teljesen mozdulatlanul feküdjenek egy fMRI készülékben. Az fMRI teszt egy olyan nem invazív, fájdalommentes eljárás, amelyben a kutatásba bevont kutyák nagy örömmel vesznek részt” – mondta Gácsi Márta etológus, aki a tanulmány társszerzője és a kutyákat együttműködésre bíró tréningmódszer kifejlesztője.
Megmértük a kutyák agyi aktivitását, miközben a kiképzőjük beszédét hallgatták” – magyarázta Gábor Anna, PhD hallgató, a kutatás másik társszerzője. „A kutyák dicsérő szavakat hallgattak dicsérő és semleges hangsúllyal, illetve számukra jelentés nélküli kötőszavakat, szintén dicsérő és semleges hangsúllyal. Azt vizsgáltuk, hogy melyik agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő intonációt a nem dicsérőtől.”
Mint kiderült, a kutyák is elsősorban a bal agyféltekéjüket használják a számukra értelmes szavak feldolgozására, míg a számukra értelmetlen szavak esetén nincs ilyen különbség. Ez a bal féltekei dominancia a gyengébb és erősebb agyi aktivitásoknál is megfigyelhető, és teljesen független az intonációtól. Az is kiderült, hogy a dicsérő és semleges hangsúly megkülönböztetéséért egy jobb agyféltekei terület a felelős. Ez ugyanaz a hallókérgi régió, amelyről a kutatócsoport már korábban kimutatta, hogy szerepe van nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében. Ez azt is jelzi, hogy az intonáció feldolgozása nem beszédspecifikus.
Andics és munkatársai azt is megfigyelték, hogy a szóbeli dicséret aktiválta a kutyák jutalomközpontját. Ez az az agyterület, amely az embernél az örömszerző ingerekre – az evésre, a szexre, egy simogatásra, vagy akár a szép zenére is – reagál. „Ez azt mutatja, hogy a kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet. Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis
a kutyák nemcsak, hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak hozz jelentést
– mondta Andics Attila, hozzátéve, hogy ez is nagyon hasonló ahhoz, ahogy az emberi agy működik. A világelső kutatás eredményeit a kutatók személyesen is elmagyarázzák az alábbi angol nyelvű videón:
Ez a kutatás az első lépés afelé, hogy megértsük, hogyan értelmezik a kutyák az emberi beszédet, az eredmények pedig abban is segíthetnek, hogy a kutya és az ember közti kommunikáció és együttműködés még hatékonyabbá váljon.
A kutatás fontos tanulsággal szolgál az emberre vonatkozóan is, mert Andics szerint új megvilágításba helyezik a nyelvi evolúciót:
Lehet, hogy kizárólag az emberek használnak szavakat, de ez nem azért van, mert csak a mi agyunk képes feldolgozni őket, hanem mert a szó emberi találmány.
A projektnek külön weboldala is van, ahol követhetők a kutatás legújabb eredményei. Egy tavalyi interjúnkban Csányi Vilmossal, a kutyaetológia magyar úttörőjével is beszélgettünk a témáról. Csányi is arról beszélt akkor, hogy "a kutya körülbelül olyan állapotban van most, mint az ember volt, amikor még nem tudott beszélni. Már szeretne kommunikálni, már érdekli, hogy a másik mire gondol, és már szeretné jelezni, hogy ő mire gondol – de nincs meg erre az eszköze."