A York-i, a Müncheni és a Cardiffi Egyetem matematikusai rendhagyó felfedezést tettek: a kvantummechanikai részecskék képesek ellenkező irányba haladni, mint amerre lökték őket.

Az általunk is észlelt hétköznapi világban vannak egyszerűen leírható és megfigyelhető szabályok. Ilyen az, hogy a tárgyak ugyanabba az irányba haladnak, mint amerre a lendületük tart. Ha belerúgunk egy focilabdába, az nem kezd el hátrafelé mozogni.

A kvantumrészecskékkel azonban ez máshogy van, azokat nem bosszantják az ehhez hasonló dolgok. Egy ilyen részecske simán elindulhat hátrafelé, hiába "taszigáljuk" előre. Ezt a jelenséget hívják a fizikusok "backflow"-nak, amit visszaáramlásnak vagy visszafolyásnak fordíthatnánk. A jelenség a hullám-részecske kettősség és a kvantummechanika valószínűségi jellegének a következménye.

Ez természetesen nem egy új jelenség, a szabadon mozgó (egy nem létező, ideális állapot, amikor a részecskékre nem hat külső erő) kvantumrészecske képes ilyen számunkra nehezen elképzelhető mozgásra. Az azonban új, hogy a backflow jelenség akkor is megfigyelhető, ha vannak külső erőhatások. A matematikai elemzések segítségével a tudósok ugyanis megmutatták, hogy a backflow jelenség mindig jelen van a részecskéknél, csak olyan kis mértékben, hogy ezidáig nem sikerült érzékelni. Ez azért érdekes, mert ezek szerint a backflow hatást nem pusztítják el a külső erők.

Hogy ennek milyen gyakorlati haszna van, azt egyelőre nehéz megmondani. Jelenleg leginkább azért örülnek a felfedezésnek, mert most már bizonyítottan tudják, hogy létezik ilyen is. Ezen kívül utat nyithat további kvantummechanikai kutatásokhoz és akár használható is lehet olyan kísérletekhez a kvantumtechnológiai területén, mint a számítógépes titkosítás.