Egyre jobban elszaporodott az internet világában az oltásellenesség. És egyre többször, szomorúan tapasztalom, hogy a kisfiam, Patkós Ádám esetét hozzátok fel példának az ellenességetek igazolására. Ne tegyétek! Le szeretném írni, hogy tragédiánk ellenére nem vagyok oltásellenes. Meginogtam, persze hogy meginogtam, amikor javában benne voltunk. De mikor kezdett visszatérni a fájdalomtól eltorzult eszem, be kell látni, hogy az oltások szükségesek. Rengeteg gyermekéletet mentenek meg

– kezdte a több száz megosztásnál járó Facebook-bejegyzését Patkósné Petrikó Tünde.

Tünde kisfia, Ádám a Magyarországon minden újszülöttnek kötelező tbc elleni BCG-oltástól lett tbc-s, majd hosszas kórházi kezelés és számtalan vizsgálat után 2017 februárjában meghalt. A története viszont egyáltalán nem arról szól, amire az itthon is egyre erősödő oltáskritikus mozgalom képviselői előszeretettel hozzák fel példaként – mondta el édesanyja az Indexnek, amikor a fia betegségéről és az oltásellenesekkel vívott harcáról kérdeztük.

A gyenge immunrendszere volt a probléma

Ádám hódmezővásárhelyi szülei második gyerekeként született 2014 júliusában. Minden magyarországi újszülötthöz hasonlóan ő is megkapta a BCG-oltást, amely a tbc jellemzően gyerekkorban kialakuló súlyos formái, az egész testben szétterjedő miliáris tbc és a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningitis tbc ellen véd.

A fiú szülei két hónapos korában vették észre, hogy diónyi nyirokcsomó-duzzanat van a hónaljában. (A kis duzzanat egyébként az oltás normális velejárója, az 1 centiméternél nagyobb pedig a betegtájékoztatóban is szerepel mint nem gyakori mellékhatás.) Többször voltak vele orvosnál, de a nyirokcsomók kitisztítása után hazaengedték őket.

A következő hónapokban többször vissza kellett járniuk kezelésre, mert Ádám állapota egyre rosszabb lett, belázasodott, felpuffadt a hasa, a hasi nyirokcsomói is duzzadtak voltak, a testében gyulladások jelentkeztek, és a veséin is elváltozást találtak. Ekkor derült ki az is, hogy alacsony volt a szervezetében a fertőzések leküzdésében fontos szerepet játszó antitestek, az immunglobulinok szintje.

A háziorvos 2015. december elején utalta be őket a szegedi gyermekgyógyászati klinikára, ahol újabb vizsgálatok vártak a fiúra. Itt vették ki a hónaljából a nyirokcsomókat is. Végül december 23-án, Ádám 17 hónapos korában derült ki, hogy a tüneteit a Micobacterium bovis okozza, amely gyengített formában a BCG-oltásban is megtalálható baktérium. A miliáris tbc Ádám nyirokcsomóin keresztül szóródott szét a testében.

Bő egyéves tortúra indult, rengeteg vizsgálatot, kezelést, több műtétet kellett kiállnia, de közben újabb fertőzésekkel is meg kellett küzdenie. Több mint 14 hónapot töltött kórházban, ezalatt egyszer engedték haza, de egyetlen nap után belázasodott, és vissza kellett vinni. 2017 februárjában halt meg.

A kórházi zárójelentés szerint a megbetegedése kiindulópontja egy „pontosan nem diagnosztizált immundefektus”, vagyis valamilyen vele született betegség miatt gyenge volt az immunrendszere, ezért tudta megtámadni a BCG-oltásban található, normális esetben ártalmatlan tbc-baktérium, és ezért alakulhatott ki a hosszas kezelés során számos további fertőzés. A halála közvetlen oka szeptikus sokk, vagyis fertőzés miatti súlyos keringési elégtelenség és szervkárosodás volt.

Édesanyja szerint Ádám a halálakor már nem is volt tbc-s, a szeptikus sokkot egy másik bakteriális fertőzés okozta. Az immunhiányos betegségét utólag sem sikerült azonosítani.

De hogyan fertőzhetett az oltás?

Ha a szervezetbe kórokozó jut, az immunrendszer egyrészt ellentámadásba lendül, hogy legyűrje a betolakodót; másrészt memóriasejteket termel, amelyeknek köszönhetően a következő hasonló fertőzés esetén már sokkal gyorsabban létrejön a szükséges immunválasz. A védőoltások lényege éppen az, hogy egy enyhe, ártalmatlan támadással riasszák az immunrendszert, hogy az egy éles támadás idején már készen álljon a védelemmel.

A vakcinák előállításának egyik módja, hogy élő, de gyengített kórokozót használnak, amivel egy egészséges szervezet gond nélkül megbirkózik. A legyengült immunrendszerre viszont ezek a lebutított kártevők is veszélyesek lehetnek, ezért ilyen esetben nem alkalmazható ilyen típusú oltás – mint amilyen a BCG is.

Az 1921-re kifejlesztett vakcinában nem az emberre elsősorban veszélyes baktériumfaj, a Mycobacterium tuberculosis, hanem annak főleg teheneket fertőző rokona, a Mycobacterium bovis gyengített változata a hatóanyag. A készítmény Magyarországon 1954 óta kötelező, de már 1926 óta használják.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapjáról letölthető betegtájékoztatóban benne is van, hogy immunhiányos állapotúaknak nem adható be: „Ne oltassa be magát az SSI BCG vakcinával [...], ha fertőzésekkel szemben csökkent ellenálló képességgel rendelkezik, vagy immunrendszere nem működik megfelelően [vagy] amennyiben az ön immunstátusza kérdéses.”

Akkor Ádám miért kaphatta meg mégis az oltást? Előzetesen semmiféle jelét nem adta immunhiányos betegségnek, és bár egy ideális világban mindenkit minden létező betegségre lehetne szűrni, ez a gyakorlatban nem kivitelezhető. Egyrészt rengeteg drága vizsgálatot kellene az újszülötteknek kiállniuk, az esetek nagy részében fölöslegesen; másrészt a tudomány jelenlegi állása szerint nem is deríthető fel minden egyes ritka rendellenesség. Magát a védőoltást Tünde sem hibáztatja a fiával történtek miatt. Ő úgy gondolja, hogy Ádámon az segíthetett volna, ha időben diagnosztizálják a fertőzését, és hamarabb megállítják a terjedését.

Egyébként miután kiderült, hogy mi történt Ádámmal, az őt kezelő szegedi klinika jelentette az esetet a gyógyszerfelügyeletnek, ezután került be a betegtájékoztatóba a BCG-oltás ritka (1000 emberből kevesebb mint 1 esetben előforduló) mellékhatásai közé, hogy „a vakcinában található baktériumok általi fertőzés előfordulhat. A fertőzés szétterjedhet a testben, a csontokat is beleértve. Általában ez nem történik meg azokkal az emberekkel, akik amúgy egészségesek. Az ilyen fertőzést kezelni kell.”

Megkörnyékezték az oltásellenesek

Az oltáskritikusok többször fel is keresték. Egyszer még a kórházban meglátogatta őket egy ismeretlen nő és az ügyvédje, akik éppen a bíróságra tartottak, mert a nő nem akarta beadatni a kötelező oltásokat a gyerekének. Kérdezősködtek, hogy miért engedte beadni az oltást, megnézték Ádámot is, aztán elmentek – mesélte Tünde.

Ádám halála után pedig a Facebookon kapcsolatba lépett vele a magyar oltáskritikus mozgalom egyik vezetőjeként ismert L. Csaba. (Ellene épp nagy közérdeklődéssel kísért büntetőper zajlik szándékos emberölés vádjával. A gyanú szerint L. és felesége hathetes kisfia azért halt meg agyvérzésben, mert a szülők nem adtak neki K-vitamint, majd késleltették az orvosi ellátását.)

Tünde eleinte nyitott is volt L. összeesküvés-elméleteire, hamarosan mégis szembefordult az oltásellenességgel. Ehhez a kezdőlökést az összeesküvés-elméleteket és áltudományokat ellenző-gúnyoló Chemtrail rajongói csoport egyik tagja adta: az orvos végzettségű ismeretlen a Facebookon kereste fel, hogy az oltásokról beszélgessenek. Tünde a segítségével tudta helyre tenni a történteket, és később ő maga is belépett a csoportba.

„Mikor már kezdett letisztulni a dolog, egyre biztosabb voltam benne, most már a férjem is, hogy akárhogy is történt, mert megtörtént valahogy, mégiscsak jó, hogy vannak oltások. Ez az első bizonyosság akkor volt, amikor az oviban kb. egy hónapig tombolt a bárányhimlő, és csak a lányom és egy másik oltott kislány nem kapta el a betegséget. (A lányom oltva van himlő ellen.) Láttam sok gyereket millió pöttyel, van, akik az intenzíven kötöttek ki súlyos szövődményekkel” – írta Tünde egy blogbejegyzésben.

Rengeteg beteg kisgyereket láttam, közvetlenül is, amilyen betegségek megelőzhetőek lettek volna, ha megkapják a kicsik az oltást. A kisfiam sajnos a millióból volt az egy. A sok-sok millióból egy, aki elkapta.

Mindeközben rendszeresen jelentek meg oltásellenes cikkek Ádám történetéről. Tünde ezekhez rendre hozzá is szólt, hogy tisztázza a dolgot. „A haláláról szóló cikk volt az utolsó, amit megosztottak, ott leírtam a véleményemet, és hogy nem vagyok oltásellenes. Törölték a hozzászólásomat, aztán le is tiltottak, és ontották tovább a hülyeséget" – mesélte az Indexnek.

A közelmúltban is előfordult még olyan, hogy a Facebookon Ádám történetével példálózott egy oltásellenes hozzászóló. „Akkor elégeltem meg, hogy elferdítve írják le a történetünket, és felhasználják az oltásellenességükhöz” – mondta arról, miért állt elő több mint egy évvel később újra a fia történetével. Bár a Facebook-bejegyzése alatt túlnyomó többségében támogató hozzászólások érkeztek, azért ott is megjelent néhány oltásellenes, az óvatos homeopata orvostól az orvosokat gyilkossággal vádoló konteósig.

Nemzetközi veszély az oltásellenesség

Az oltásellenes mozgalom gyökereiről és működésmódjáról már sokat írtunk korábban, de a helyzet az utóbbi években csak tovább fokozódott.

Nagy nyilvánosságot kapott például az a 2015-ös eset, amikor egy hatéves spanyol fiú diftériás (torokgyíkos) lett, holott ez a betegség a védőoltások miatt gyakorlatilag már eltűnt a világból, Spanyolországban például azelőtt 28 évvel találkoztak vele utoljára. A fiút a szülei nem oltatták be, de a gyerekük megbetegedése után becsapva érezték magukat, és a lányuk már megkapta az oltást. A fiú egy hónappal később meghalt.

Még frissebb példa a kanyaró esete, amely az oltáselleneseknek köszönhetően lehet még ma is az egyik vezető halálok a kisgyerekek között. A környező országokban tavaly tavasszal kitört kanyarójárvány még mindig tart, Romániában már közel ötvenen haltak meg benne, és Ukrajnában is terjed. Nálunk épp a magas átoltottság miatt nem kell járványtól tartani, holott néhány évtizede még 60 ezres csúcsokat döntögetett a megbetegedések száma.

Magyarországon se ismeretlen persze a probléma: a 2017–2018-as tanévben 10 ezer hetedikes lány szülője döntött úgy, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni ingyenes védőoltást, ami az érintettek bő negyede. A méhnyakrák vezető haláloknak számít Magyarországon, és az esetek 99 százalékánál kimutatható a HPV. Évente 1200-1300 magyar nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, az érintettek fele belehal

Az is jelzi, hogy nem rétegproblémáról van szó, hogy idén áprilisban az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el arról, hogy már közegészségügyi veszélyt jelent a védőoltások számának az oltásellenesség térnyerése miatti csökkenése. A védőoltások iránti bizalom helyreállításáért az EP szerint „a védőoltások és segédanyagaik értékelési folyamatának nagyobb átláthatóságára, valamint az esetleges mellékhatásokról szóló független kutatási programok finanszírozása van szükség”.

A védőoltások a becslések szerint évente 2,5 millió halálesetet akadályoznak meg világszerte, illetve csökkentik a betegségekkel kapcsolatos specifikus kezelések költségeit. A 2008 és 2015 közötti időszakban – az influenzát leszámítva – 215 ezer védőoltással megelőzhető megbetegedés történt csak Európában. Ezért több országban, például Németországban és Ausztráliában is felmerült a szigorúbb fellépés az oltásmegtagadás ellen.

Hogy sok ezer baba ne legyen beteg

Nem mondom, hogy nem remegett a gyomrom, amikor pár hete a kislányom kapta a 6 éves oltását, de muszáj, annak érdekében, hogy ne kapjon el olyan betegséget, ami megelőzhető lett volna

– írta Tünde a cikk elején idézett Facebook-bejegyzésében.

„Ha féltek az oltástól, kétségeitek vannak, akkor azt beszéljétek meg az orvossal, esetleg vigyétek a gyermeket immunológiai kivizsgálásra. De ne összeesküvés-elméletet gyártó emberektől tájékozódjatok. [...] A net veszélyes is, hisz egyre többen vannak, akik mindent elhisznek, ami itt fent van, és így az oltás- illetve gyógyszerellenességet is. [...] Mellesleg senkinek nincs joga a gyermeke helyett megtagadni az oltást, hisz a saját életéről mindenki dönthet, hogy minek teszi ki magát, milyen betegségeket szeretne elkapni, de a sok évtizedes, évszázados tapasztalattal rendelkező oltásokról nem dönthet, a társadalom érdekében se és a gyermeke érdekében se” – írta.

Szinte belepusztulok a gyermekem halálába, de én nem hiszem, hogy a gyermekem egy gyűlölködő elmeháborodottat, a saját fájdalmából ki nem látó roncsot szeretne látni. Biztos vagyok benne, hogy ő azt szeretné, hogy reálisan lássam a tényeket, és sok ezer baba ne legyen beteg.

.