Az MTA vezetése most saját javaslatokkal állt elő, hogy megakadályozzák a kormáény tervét, melyben az új Palkovics-minisztérium magához venné az MTA költségvetésének jelentős részét, hogy ők határozhassák meg a jövőben, hogy az MTA kutatói mit és mennyit kutassanak. A tervet magyar kutatók és külföldi akadémiák is a tudomány függetlensége elleni támadásnak tekintik. A terv ellen több, a konzervatív oldalhoz sorolt sztárkutató is tiltakozott, Freund Tamás agykutató és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus (mindketten Széchenyi-díjas, világhírű tudósok a maguk területén) az ügy miatt kilépett a megosztottá vált Professzorok Batthyány Köréből.

A kormány törvénytervezete radikálisan átalakítaná a hazai tudományfinanszírozást. Erről magával az MTA-val lényegében nem egyeztettek előzetesen, a Magyar Tudományos Akadémia eredetileg nem egész egy órát kapott, hogy véleményezze a saját sorsát alapjaiban érintő tervezetet. Az elmúlt napokban az MTA vezetése aztán folyamatosan tárgyalt az új Innovációs Minisztériumot vezető Palkovics Lászlóval, és a nyilvánosságban is egyértelművé tette, hogy elfogadhatatlan számukra a változás.

Az MTA vezetése most nyilvánosságra hozta saját álláspontját, benne két alternatív javaslattal. Leegyszerűsítve, az MTA lényegében azt szeretné, hogy ha már a kormány szeretné kijelölni, hogy milyen kutatási területeket támogatna kiemelten, akkor ezekre adjon külön pénzt, ne az eddigieket vegye el, melyekből részben az MTA kutatóintézeteinek az alapműködése is ment. Finoman céloznak rá, hogy úgyis terv a K+F+I források növelése – azt mi tesszük hozzá, hogy ugyan Orbán Viktor maga is többször ígért több pénzt a hazai tudománynak, a gyakorlatban ebből nem nagyon lett idáig semmi.

Mit akar tehát az MTA? A két javaslatuk közül egyértelműen jelzik, hogy ők az elsőt preferálnák. Eszerint idén semmiképpen nem módosítanák az akadémiai törvényt (a miniszter ezt a javaslatát már beterjesztette), és ha jövőre igen, annak lényege, a pénzek az Innovációs Minisztériumhoz csoportosítása nem történne meg, a finanszírozás lényegében maradna úgy, ahogy van. Jövőre aztán lefolytatnák az MTA, az ITM és a tudományos kutatásban érdekelt más szervek a tárgyalásokat az együttműködés kereteiről és formájáról, hogy „2020-tól olyan finanszírozási és működési konstrukció jöhessen létre, amely megfelel a tudománypolitikai stratégia célkiűzéseinek”.

A másik javaslatuk, mint írják, még éppen megfelel nekik. Ez lényegében egy erős kompromisszum lenne, melyben bizonyos pénzeket (mármint a róluk való döntést) átengednék Palkovicséknak, de a szakmai felügyelet az MTA-nál maradna. Konkrétan az EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása, a Lendület Program, a Kiválósági központok támogatása, a Fiatal kutatók, illetve a Posztdoktori pályázati támogatások pénzügyi felügyelete kerülne a minisztériumhoz. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy legalább az MTA kutatóintézeteinek alapfinanszírozására nem tenné rá a Palkovics-minisztérium a kezét.

A másik fontos kérés/javaslat, hogy adják oda azt az 5 milliárd forintot, amit még Lázár János kancelláriaminiszterként a 2018-as költségvetésre beígért nekik. Most azt javasolják, hogy ez az 5 milliárd legyen egy kutatási alap kezdő összege, amit aztán évente emelnének. Az MTA azt szeretné, ha ebből finanszírozzák azokat a kutatásokat, amiket a kormány szeretne kijelölni.

Az ITM-hez való átcsoportosítás, majd a források visszajuttatása az MTA fejezethez az államháztartási rendszer szabályozásában rendszeridegen technikai megoldásokat igényelne, amelyek a bürokráciát növelik, a költségvetés átláthatóságát, transzparenciáját pedig egyáltalán nem segítik

– állapítja meg az MTA állásfoglalása összességében a Palkovics-javaslatról. A tervek, ha megvalósulnának, szerintük hitelkockázatot is jelentenének, arra céloznak, hogy az európai finanszírozók szemében is meggyengülnének a magyar tudományosság garanciái: „Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a tervezett változtatások érinthetik a magyar állam kutatási céljainak elérését hitelező Európai Fejlesztési Bankkal 2018-2020-ra vonatkozó megállapodásának megkötését, amire vonatkozóan egyértelmű jelzést érkezett az EIB részéről. A korábbi hitelmegállapodások megkötésének meghatározó garanciája volt az MTA intézethálózat banki vizsgálatok szerint kiemelkedő teljesítménye.”

Az MTA teljes állásfoglalása és javaslataik a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashatók.

Borítókép: Bődey János / Index.