Hiába számít a gyermekbénulás elleni küzdelem a közegészségügy nagy sikertörténetének, a rettegett poliovírus most újra terjed Afrikában, méghozzá egy elvileg már teljesen kiírtott típusa. Különösen bizarrá teszi a történetet, hogy a vírus nem „vad”, vagyis nem természetes úton terjed: egy korábbi vakcinának köszönhetően kelt új életre a rossz körülmények között.
A fertőzés nem tömeges, idáig 29 esetet regisztráltak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (ez a nagyobb, déli, „Kinshasa-Kongó”), de terjed, és ez éppen eléggé ijesztő. A poliovírusról egy-két éve már bejelentették, hogy a feketehimlő után itt az újabb félelmetes kór, amit a modern orvostudománynak köszönhetően teljesen maga mögött hagy az emberiség. Aki akár csak hallomásból tudja, hogy az ötvenes években Magyarországon is 20 ezer gyerek betegedett meg a poliovírus miatt, hogy a túlélők közül sokan vastüdőre kényszerültek, hogy a károsodások életre szóltak, érti, hogy ez mit jelent. Akkoriban világszerte fél millióan is meghaltak gyermekbénulásban, így óriási eredmény volt, amikor megjelent a Salk-, majd a Sabin-oltóanyag, még az ellenséges nagyhatalmakat is együttműködésre kényszerítve a hidegháborúban.
A betegségnek nincs ellenszere, nem lehet hatékonyan kezelni, ezért is különösen fontos a megelőzés. A vakcina bevezetése után rohamosan csökkent a megbetegedések száma az egész világon. A helyzet annyira jól alakult, hogy a kutatók 2016-ban már bejelentették: az egészen közeli jövőben teljesen eltűnik a gyermekbénulás a Földről, legfeljebb néhány laboratóriumban őriznek majd jól elzárt poliovírusokat. Abban az évben összesen kilenc új, természetes eredetű megbetegedést regisztráltak az egész világon, ezek mind Afganisztánban és Pakisztánban voltak. Általában a legrosszabb helyzetű területeken fordulnak elő még fertőzések, ott, ahol a politikai instabilitás miatt a tömeges immunizálást sem sikerül megoldani. Nem véletlen, hogy az Unicef számára is fő prioritás és kampánytéma a vakcinása beadása minden egyes gyermeknek az egész világon.
Most Kongóban azonban éppen egy vakcina okoz újabb megbetegedéseket. Ehhez tudni kell, hogy a vakcinát a világ nagy, főleg a szegényebb részén, szájon át adják be, ez ugyanis jóval olcsóbb a védőoltásnál. A polio elleni cseppek a közelmúltig mindhárom poliovírus legyengített változatát tartalmazták. A kettes típust, mely vad formájában 1999-ben teljesen eltűnt a Földről, két éve éppen azért nem tartalmazzák már a cseppek, mert már nincs mi ellen védeni, így a vakcina csak felesleges kockázatot jelent. A rizikó, hogy a szájon át beadott oltóanyagban lévő vírus rossz higiéniai körülmények között képes feléledni és újra fertőzni. Ez többször megtörtént már, de szerencsére azért ritka jelenség, hogy az oltóanyag okozza a megbetegedést: a WHO 2000 és 2015 között összesen 760 ilyen esetről tud, miközben több milliárd gyerek kapott vakcinát.
Most mégis ez történik Kongóban, méghozzá éppen az elvileg már két évtizede nem létező kettes típussal. Hogy ne általában tápláljuk az oltásellenességet, két dolgot érdemes ehhez hozzátenni:
Kongóban a polio elleni cseppek legyengített vírusa vált újra virulenssé, és vált képessé ismét a terjedésre. Idáig egy szűkebb területen fordultak csak elő megbetegedések, de a legújabb hír, hogy most már onnan távol, az ugandai határ közeléből is jelentettek egy esetet. Ez alapján a szakértők szerint egy Afrikán átsöprő poliofertőzéstől is kell tartani. Michel Zaffran, a WHO polio elleni globális küzdelmének vezetője szerint ma egyértelműen az oltóanyagból származó kongói fertőzés veszélyezteti leginkább a polio kiírtását a világon.